Hangosak, sokan vannak, és büdösek – idén is az ellentámadás a megfelelő fegyver, ha jön a poloskainvázió

A trópusi-szubtrópusi éghajlatú Délkelet-Ázsia az őshazájuk, ahol a meleg időjáráshoz szoktak, Magyarországon pedig az elmúlt években szokatlanul meleg telek voltak. Így pedig nincsen tartós hideg, ami el tudná pusztítani őket. Amint kezd hűvösebbé válni az idő, szinte elözönlik a lakásokat, házakat, hogy telelő rejtekhelyet keressenek maguknak. A legkisebb résen is bejutnak, így az ember gyakran csapatostul találkozhat velük a nyílászárók körül, vagy éppen a falakon. Igen, a poloskákról van szó.

Bizonyára sokaknak feltűnt, hogy az elmúlt években egyre több poloskával találkozhattunk, és egyáltalán nem úgy fest, hogy idén ez változni fog. Ha pedig továbbra is enyhe telek várhatóak, akkor bizony a lakosság félelemmel vegyes undorát állandósítják az országban, hanem gazdasági károkat is okozhatnak majd a jövőben. De hogy mi lehet ennek a pontos oka, és mi várható a 2021-as évre? Csak feltételezések vannak. Mindazonáltal védekezni lehet, és védekezni kell is a köznyelvben büdösbogaraknak is nevezett rovarok ellen.

Amint kezd hűvösebbé válni az idő, szinte elözönlik a lakásokat, házakat, hogy telelő rejtekhelyet keressenek maguknak
Amint kezd hűvösebbé válni az idő, szinte elözönlik a lakásokat, házakat, hogy telelő rejtekhelyet keressenek maguknak (Fotó: Pixabay)

Kedvez a meleg időjárás

Nyáron és ősszel már-már napi elfoglaltsággá vált a poloskák elleni harc, és jobb, ha megbarátkozunk a gondolattal, hogy ez még így is lehet egy darabig. Dr. Kóbor Péter entomológus, a Magyar Rovartani Társaság tagja is alátámasztotta azt, hogy csakúgy, mint sok minden másnak, az idegenhonos poloskák elterjedésének is a megszokottnál enyhébb időjárás az oka – ez pedig a világ minden táján komoly problémákat szül.

Az idegenhonos poloskák közül Magyarországon leggyakrabban a jól ismert „barnákkal”, becsületes nevükön az ázsiai márványospoloskákkal találkozhatunk, illetve sokaknak ismerősek lehetnek a „zöldek”, tehát a vándorpoloskák is – hazánkban az említett két faj közül jelen pillanatban a ,,barnák” okozzák a komolyabb problémákat – írja a hellovidek.hu.

A trópusi-szubtrópusi éghajlatú Délkelet-Ázsia az őshazájuk, ahol a meleg időjáráshoz szoktak, Magyarországon pedig az elmúlt években szokatlanul meleg telek voltak. Így pedig nincsen tartós hideg, ami el tudná pusztítani őket. Amint kezd hűvösebbé válni az idő, szinte elözönlik a lakásokat, házakat, hogy telelő rejtekhelyet keressenek maguknak. A legkisebb résen is bejutnak, így az ember gyakran csapatostul találkozhat velük a nyílászárók körül, vagy éppen a falakon.

Legalább 2 hétig folyamatosan –10 fok alatti hőmérséklet kellene ahhoz, hogy a telelő állományok egy része elpusztuljon.” – mondta az Agrárszektornak dr. Kóbor Péter.

Mivel ez az időjárás elmaradt az elmúlt években, így a márványospoloskák az őshazájukéhoz jobban hasonlító klímát szokhattak meg – ez az oka annak, hogy még télen is találkozhattunk a házak falán mászó egyedekkel is. A városi környezet is hozzásegítette őket ahhoz, hogy elterjedjenek, hiszen több fokkal is melegebbek lehetnek a környező településeknél, ami szintén kedvező számukra.

Nem egy válogatós fajta, de az almát különösen kedveli

Ami a táplálkozásukat illeti, nem válogatós fajta egyáltalán, azt azonban meg lehet állapítani, hogy az Egyesült Államokban az egyik legnagyobb almakártevők. Magyarországon szerencsére nem ennyire súlyos a helyzet, ám lehetséges, hogy a későbbiekben a faj jelentős károkat okozhat a mezőgazdaságban. Sőt, bizony a kiskertekben a vándorpoloskáéhoz hasonló károk róhatók fel nekik – különösen ott, ahol paradicsomot, paprikát és uborkát termesztenek –, azonban viszonylag könnyen felvehetjük a harcot ellenük a növények levelének fonákján található tojáscsomók eltávolításával és elpusztításával.

,,Csalinövények” alkalmazása

Vannak, akik a zöld vándorpoloskák, a márványospoloskák, valamint ezek lárvái ellen is pár szál gabonával védekeznek: a lényeg csak az, hogy a kert egész területén legyen pár szál gabona, és időnként vessük újra, mert csak a teljes érésben lévő szemek vonzzák a poloskákat. A gabona az év bármely szakában telepíthető, de az augusztusban vetett növényeknek már nem igazán lesz kalászuk.

A mezőgazdaságban egyébként leginkább a széles hatásspektrumú növényvédő szereket vetik be ellenük. Specifikus védelem egyelőre nem létezik még a faj ellen, azonban több irányban is vannak már kutatások, hogy mivel is lehetne őket megfogni.

Szívogatásuk során emésztőnedveket fecskendeznek be, amelyek aztán barna, elhalásos foltokat hoznak létre a termésen
Szívogatásuk során emésztőnedveket fecskendeznek be, amelyek aztán barna, elhalásos foltokat hoznak létre a termésen (Fotó: Pixabay)

A húsos termések a favoritok

Mint említettük, a poloskák egyáltalán nem válogatósak az élelmet tekintve, de megállapítható, hogy a magas cukortartalmú, húsos terméseket kedvelik a leginkább – ez pedig megmagyarázza, hogy miért szeretik annyira az almát és a lédús zöldségeket. Ha kertünkben ilyen növényeket is termesztünk, akkor jobb, ha felkészülünk arra, hogy nemcsak az otthonunkat lephetik majd el, hanem bizony a veteményest is.

Honnan ismerhetjük fel, hogy poloska okozta a kárt?

Könnyen rájöhetünk arra, hogy bizony ezek a rovarok okozták a kárt a termésben, hiszen szívogatásuk során emésztőnedveket fecskendeznek be, amelyek aztán barna, elhalásos foltokat hoznak létre a termésen – fontos megjegyezni, hogy ezek a fogyaszthatóságukat nem befolyásolják, de az esztétikai károk miatt a termény eladhatatlan lesz. Hazánkban jelentősebb mezőgazdasági kárt nem okoztak egyelőre, leginkább a lakosságot irritálják, hiszen hangosak, sokan vannak, és kellemetlen szagúak is.

Összességében elmondható, hogy idén sem lélegezhetünk fel, hiszen a tavalyi évhez hasonlóan nagy tömegben lesznek jelen az egész ország területén – különösen a melegebb mikroklímájú régiókban. Így hát fel kell készülni arra, hogy bizony sok otthon nemkívánatos lakói lehetnek ismételten, és meg kell barátkoznunk azzal a gondolattal, hogy az ázsiai márványospoloska hazánkban megtelepedett, és a további terjedésével akár mezőgazdasági károkat is okozhat majd. Aggódnunk azonban nem kell, hiszen az említett módokon viszonylag könnyen felvehetjük a harcot ellenük, a szakemberek és a kutatócsoportok pedig gőzerővel dolgoznak azon, hogy kifejlesszék a specifikus védelmet ellenük – azaz mondhatni, jó kezekben vagyunk.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Heti agrárhír-összefoglaló Ízelítő az elmúlt hét híreiből: Prémium termékekkel vonulunk az orosz piacra, elindult a területalapú támogatások 50%-os előleg kifizetése, beletörődé...
Megfelelő mennyiségű lesz a termés gyümölcsből az ... A szerződéses viszonyban álló termelőktől biztosan felvásárolják a gyümölcsöt – értékelték a piaci várakozásokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK)...
A hűvösben mozdul, aki teheti: poloskák & Co.... Amint hűvösebbre fordul az idő, a természetben - így a kertben is - mozgó jószágok téli menedéket keresnek maguknak. Egerek, pókok, katicák, poloskák ...
Mindennap egy alma… …az orvost távol tartja – szól a közmondás, amely nem alaptalan. Több ország még több kutatója foglalkozott már az alma szervezetre gyakorolt, jótékon...
Hány alma kell 1 liter almaborhoz? Hogyan érik, mekkora a valaha leszedett legnagyobb termés? Íme 10 érdekesség az almáról, amit valószínűleg nem tudott eddig. Tesztelje magát, 10-ből h...
2 éven belül jöhet a nem barnuló alma! Az Amerikai Egyesült Államokban sikeresen kitermesztettek egy génmódosított almafajtát, amely olcsóbb és felvágáskor nem barnul be. A nemrég létrehozo...