Az Európa legnagyobb kiterjedésű minőségi földterületével rendelkező Ukrajnában a mezőgazdasági területek szabad adásvétele 2021. július elsejétől válik legálissá. Ez új kihívásokat és lehetőségeket jelent az agrárium üzleti szereplőinek, és természetesen a gazdálkodók számára is. Ezeket tette mérlegre Őrhidi László, a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány elnöke. Kik és hogyan járhatnak jól az ukrán földvásárlás során?
A Kárpátinfo anyagát szemléztük. A cikkből kiderül, milyen feltételekkel és hogyan lehet földet vásárolni a hazánkkal szomszédos országban, valamint az is, milyen a kárpátaljai magyar gazdák helyzete. Jövőre nyit az ukrán földpiac.
Kárpátinfo: A kolhozok felszámolása 2000 tavaszára befejeződött Ukrajnában, így Kárpátalján is. Mi lett a kolhoztagoknak a földrészjegyek révén juttatott 1-2 hektárnyi földparcellák sorsa?
Nagyjából 20 éve osztották fel a kolhozföld vagyonát a tagság, és több helyen a szociális szféra munkatársai között. Régiótól függően ez 0,5 hektártól 10-12 hektárig terjedt Ukrajnában. Kárpátalján 1 földvagyonrész 0,6–3 hektárt ért. Kezdetben sokan nagy lelkesedéssel kezdtek ezeken a törpebirtokokon gazdálkodásba megfelelő művelő eszközök nélkül. Ám hamar kiderült, hogy így ez a tevékenység nem jövedelmező. Megindult a földrészlegek koncentrációja. Aki nem tudta megművelni a földjét, az bérbe adta, akár helybéli gazdálkodóknak, vagy a környékbeli mezőgazdasági nagyvállalkozóknak. A jelen állás szerint a hektáronkénti évi bérleti díj 1 mázsától akár 8 mázsáig is terjed, amely természetesen a parcella termőképességétől, a gazdák közötti konkurenciától és egyéb feltételektől függ.
Úgy tudni, a kárpátaljai magyar közösség összességében mintegy 78-80 ezer hektár agrárterülethez jutott. Nagy vagyonról van szó?
Igen. Nagyságrendileg ennyi földet birtokol a kárpátaljai magyar falusi népesség. Érdemes tehát odafigyelni, miként alakul annak további sorsa.
Hogyan változott az utóbbi években a kárpátaljai magyar földművesek száma? Hol tart az ideális birtokméret kialakításának folyamata?
Többek között a birtokkoncentráció következményeként is csökkenő tendenciát mutat a kárpátaljai magyar gazdák száma. Ez összefügg azzal is, hogy a fiatal, munkaképes korosztály nagy számban keresi a megélhetését külföldön. Az ukrán agráriumban azok boldogulnak, akik többé-kevésbé megteremtették azt a minimális birtokméretet, amely már eltartja a családjukat. Ez természetesen ágazatfüggő. Hajtatásban ez 1 hektár tört részét jelentheti (0,15-0,25 ha), gyümölcsös, szőlő, szamóca esetén 2-2,5 hektárt, szántóföldi kultúrák esetében ez jóval meghaladja a 100 hektárt. Érdekes adalék a képhez, hogy Ukrajnában a mezőgazdaság hitelezésével foglalkozó bankok 500 hektár alatt nem adnak hitelt a szerintük bizonytalan megtérülés miatt. Tehát ők is számolnak az optimális birtokmérettel. Úgy tűnik, hogy a gazdálkodni szándékozók törekszenek ezen optimális birtokméret megteremtésére itt, Kárpátalján is, figyelembe véve az ágazati sajátosságokat. Továbbá megfigyelhető a gazdatársadalom folyamatos elöregedése. A generációváltás sajnos nehezen megy végbe vidékünkön.
2021. július elsejétől nyit az ukrán földpiac. Mire kell addig felkészülni a kárpátaljai magyar gazdatársadalomnak?
Ez év tavaszán – a földpiaci moratórium megszűnésére való felkészülést elősegítve – reprezentatív felmérést végeztünk a kárpátaljai magyar lakosság körében. A becsült kárpátaljai magyar vidéki háztartások 46 százalékát értük el. Az adatok feldolgozása és értelmezése folyamatban van. Tisztán látszik, hogy az úgynevezett optimális birtokméret kialakításának nincs akadálya, mert lesz elegendő kínálat a földpiacon, és a vásárlói hajlandóság is megmutatkozik. Persze az árak megítélésében a vásárló és az eladó között egyelőre jelentős eltérés mutatkozik. Aki eladná a földjét, az 2-3 ezer dollárt tartana reálisnak, aki vásárolna, az inkább csak 1000-1300-at kínálna 1 hektár földért. A földpiac tényleges beindulása majd eldönti, mennyire megalapozottak ezek a várakozások.
Mindenesetre nyomatékosan felhívjuk a potenciális eladók figyelmét, hogy az ügyletet csak rendezett dokumentumokkal lehet megvalósítani. Tudomásunk van róla, hogy a parlament előtt van több törvénytervezet, amely rendezné a mintegy 10,6 millió hektárnyi állami földterület helyzetét Ukrajnában. Ilyenek bőségesen megtalálhatóak a mi vidékünkön is. A törvényhozók szándéka szerint ezeket a földeket részben vagy egészben kiosztanák a mezőgazdasági üzemek valamikori dolgozói, valamint az ezeken a területen található szociális intézmények munkatársai között. Úgy hírlik, hogy járnak már a „táskás emberek”, akik potom pénzért vásárolják fel a jogosultságot. Minden fórumon arra hívjuk fel az érintettek figyelmét, hogy ne adják oda áron alul a jogosultságukat.
A földtörvény kimondja, hogy egy személy birtokában legfeljebb 100 hektár lehet. Mennyire fest ez másként a valóságban?
A 2021. július 1-től életbe lépő földtörvény szerint csak magánszemély vásárolhat átutalással termőföldet, azt is legfeljebb 100 hektár méretben. Külföldiek egyelőre semmilyen formában nem léphetnek be a földpiacra. A gazdáink számára fontos tudnivaló, hogy a bérbe adott földet is el lehet adni, de a bérletet nem lehet felbontani, hanem jelezni kell a bérbe vevőnek a tulajdonosváltást. 1 hektár termőföld ára a törvény alapján nem lehet kisebb, mint az adott régióra megállapított normatív ár. Ez Kárpátalja vonatkozásában valamivel több mint ezer dollárnak megfelelő hrivnya. Az alapítványunk szakértői próbálták megbecsülni, mennyi lehet 1 hektár termőföld ára Kárpátalja magyarlakta vidékén. A hozamszámítások alapján ez 1200–1300 USD körül mozog, amit a piac nyilván akár le, akár fel is korrigálhat.
Mi a helyzet a jogi személyekkel?
Jogi személyeknek 2024. január elsejétől 10 ezer hektár birtoklása válik lehetővé. Ami a jogi személyeket illeti, ők majd csak 2024-ben léphetnek be a földpiacra. Jellemző módon a törvény első olvasatában a cégek, kft.-k és ovábbi jogi személyek még maximum 224 ezer hektár földet birtokolhattak volna. Ám a lakosság óriási felháborodást követően, a földtörvény végleges változatában ez lecsökkent 10 ezer hektárra. A jogi személyek megjelenése a földpiacon várhatóan árfelhajtó hatással bír majd. A mai bevett gyakorlat az, hogy bérbeadásnál a földtulajdonosok a helybéli bérlő gazdával többnyire nem kötnek hivatalos szerződést, csak szóban egyeznek meg. Ebből következik az, hogy azt a bérbeadó bármikor visszaveheti. Ilyen helyzetben a bérlő az adott parcella termőképességének folyamatos fenntartására nem szívesen költ. Hasznosabb lenne a két félnek legalább 10 évre szóló szerződést kötni a törvényes követelményeknek megfelelően. Így a bérlő is és a bérbeadó is védve lenne az előbbiekben említett negatív tényezőkkel szemben. A jövőre nyíló ukrán földpiac témáját is feldolgozó cikket itt lehet elolvasni.
