Hamarosan csak a szenzorokat ültetik a gazdák, minden más a gépek dolga lesz

A mezőgazdaságba is begyűrűzött a negyedik ipari forradalom, a jövő gazdaságában a termőterületre szenzorokat telepítenek, amelyek mérik a talaj nedvességtartalmát, tápanyag-ellátottságát, hőmérsékletét, a kultúrnövények fejlődését és egyéb tulajdonságait. Az érzékelők a mért adatokat automatikusan továbbítják egy számítógépes felhős rendszerbe, ahol az elemzi azokat. A termelő lekérheti az eredményt az okostelefonjára, számítógépére vagy közvetlenül a munkagép fedélzeti egységére. Ez pedig az elemzés ajánlása alapján automatikusan adagolja a vetőmagot, a műtrágyát és a növényvédő szert.

A Bitport.hu anyaga szerint miközben a világ leginkább az ipar digitalizációjáról, ipar 4.0-ról beszél, a mezőgazdaságban is digitális forradalom zajlik. Ez megoldást ígér arra a kihívásra, hogy miközben a Föld népessége nő, a termelésbe bevonható terület csökken. Az ökológiai kihívások és a klímaváltozás hatásai egyre kiszámíthatatlanabbá teszik az élelmiszertermelést. Ezért úgy kell növelni a mezőgazdaság termelékenységet, hogy közben csökkenjen a környezetszennyezés és a termeléssel járó szén-dioxid-kibocsátás is.

A szenzorok segítségével teljesen megváltozik és hatékonyabbá válik a mezőgazdasági termelés - Fotó: Adam's Photovision
A szenzorok segítségével teljesen megváltozik és hatékonyabbá válik a mezőgazdasági termelés – Fotó: Adam’s Photovision

Gyorsuló digitális agrárfejlődés

Azt, hogy milyen tempóban hódítja meg a digitalizáció a mezőgazdaságot, szemléletesen mutatja a Research and Market egy tavalyi kutatása. 2018-ban a mezőgazdasági robotok globális piaca 4,1 milliárd dollár volt, ami 2024-re meghaladhatja a 10 milliárd dollárt. És ez a digitális vagy precíziós mezőgazdaság csak egy szegmensét adja. A fenntartható mezőgazdaságot egyre inkább digitális ökoszisztémaként érdemes elképzelni. Ebben autonóm drónok és munkagépek, szenzorok és felhős rendszerek folyamatos kapcsolatán alapul a termelés a vetéstől egészen a betakarításig. Az állattenyésztésben az állatok élettani adatait figyelő szenzorok használatától az automata fejőgépekig szintén a modern technológia segíti, hogy a gazdálkodás hatékonyabb legyen, és mégis kisebb környezeti terheléssel járjon.

A nagyobb gazdaságok kiváltsága

A mezőgazdaságban a hatékonyság nagyban összefügg a fenntarthatósággal. Ilyen például, ha adatgyűjtéssel pontosan meg lehet határozni a növények állapotát, pontosabban lehet adagolni a növényvédő szereket, a műtrágyát és öntözéshez szükséges vizet. Ezzel egyszerre lehet csökkenteni a környezeti terhelést és a termelés költségeit. Ehhez azonban a cikk szerint nagyon sok pénz kell, ami még a fejlett országokban is komoly kihívást jelent.

Egy német digitalizációs szervezet, a BitKom április végén adott ki egy kutatásról készített anyagot a német mezőgazdaság digitalizációs állapotáról. A felmérés szerint a német termelők négyötöde használ valamilyen digitalizációs technológiát, főleg GPS-vezérlésű munkagépeket. A továbblépést azonban a megfelelő szakemberek hiánya akadályozza, ezt a gazdálkodók közel fele említette meg. A kitöltők ötöde szerint az ilyen digitalizációs beruházások túl kockázatosak, mert drágák és egyelőre alacsony a (rövid távú) megtérülésük valószínűsége.

Az adat lesz a kulcs és a kincs

A hátráltató tényezők ellenére a kézi munkafolyamatokat kiváltó robotok egyre többen vannak az agráriumban. A továbblépéshez azonban még más is kell: az adat. Azonban a mezőgazdaságnak van egy különleges tulajdonsága az iparhoz képest. Az igazi értéket a különböző, sokszor egymással versenyző gazdaságokból származó adatok összessége jelenti. Ehhez egységesen kell kezelni más-más tulajdonos birtokában lévő területeket, ami csak nagyobb területi kooperációval jöhet létre. Ezt egyre inkább elfogadják a mezőgazdasági vállalkozók is. A több adat több tudást jelent, ami minden együttműködőnek hasznosabb, mintha csak a saját adatai alapján döntene.

Az ehhez szükséges infrastruktúrát – adatgyűjtés és -feldolgozás szempontból – regionális együttműködésben kellene megvalósítani a cikk szerint.

Így a mezőgazdaságban is kulcsszóvá vált a konnektivitás, amikor különböző gazdasági egységek és fizikailag egymástól távoli eszközök (szenzorok, felhős rendszerek, munkagépek) kapcsolódnak össze. Az együttműködés fontosságát egyébként a BitKon-kutatás is kimutatta. A válaszadók nagy többsége hajlandó lenne részt venni egy olyan adatszolgáltatási rendszerben, amelynek végső eredménye a hatékonyság növelése – írták.

Egyre komolyabb ágazat lesz az agtech

A digitalizációs törekvések létrehozták a mezőgazdaság fintechjeit, csak ezeket a startupokat agtecheknek (agriculture technology) nevezik. Érdekes képet mutat az agtech világáról, illetve a fejlődési irányokról a StartupCity egy összeállítása, ami a legígéretesebb agtech cégekről szól. A tizenötös listán több olyan cég is van, amelyik adatgyűjtéssel és -elemzéssel foglalkozik, például deep learning vagy mesterséges intelligencia használatával. A mezőgazdaságban az adatok speciális helyzetét jól szemlélteti a listán található Farmobile cég fejlesztése. A vállalkozás abból indult ki, hogy a gazdálkodók egymással megosztott adatai és az azokból kinyerhető információk jelentik az igazi értéket. Ehhez standardizált adatformátumra van szükség. Ezt biztosítja a startup szolgáltatása, igaz, egyelőre csak a munkagép-flotta üzemeltetéséhez. Az egységes formátumra hozott adatok elemzése segít az alapvető költségtényezők tervezésében, az erőforrások optimalizálásában, összességében a pontosabb tervezésben és a kockázatok felmérésében és kezelésében.

Az adat az alapja a precíziós gazdálkodásnak, a termőföld és a növények helyspecifikus kezelésének is. Ezzel egészen kis léptékben, például 10×10 méteres egységenként lehet hozzáigazítani a talajművelést – a szántástól a trágyázáson át az öntözésig – a termőföld jellemzőihez, amivel jelentősen csökkenthető a kijuttatott vegyszerek mennyisége, ezáltal a költség is.

Agrárrobotok és drágaság

A robotok is egyre jelentősebb szerepet kapnak a kézimunka-igényes termelésben. Vannak kísérletek például arra, hogy a legtöbb emberi munkát igénylő zöldségtermesztést automatizálják. Ennél a vetőmagok kijuttatásától a gyomtalanításon át a betakarításig gépek végeznek minden folyamatot. A kifinomult képfelismerő technológiákkal az is megoldható, hogy a robotok felismerjék a gyümölcsök, zöldségek érettségi állapotát, és csak az arra alkalmas stádiumban lévő terményt szedjék le. Az ígéretes technológiákat egyelőre csak a legtőkeerősebb agrárvállalkozások engedhetik meg maguknak. Ezek a technológiák ugyanis egyelőre jóval nagyobb befektetést igényelnek, mint a hagyományos megoldások, miközben a BitKon kutatása szerint a gazdálkodók az IT-biztonsági kockázatoktól is tartanak – írták.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Régen várt pályázat nyílik: Kertészeti gépek, tech... Környezetbarát (energiatakarékos) kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez igényelhető vissza nem térítendő támogatás az Európai Mező...
Milliós károk helyett százezres felújítás „Szépülő gazdaság” sorozatunkban praktikus tanácsokat gyűjtünk össze azon olvasóinknak, akik gazdaságuk fejlesztésére készülnek. Első javaslatunk: kez...
Mezőgazdasági épületek felújítása, utólagos hőszig... Figyelem: szakember igénybe vétele elengedhetetlen, de nem árt, ha magunk is tisztában vagyunk azzal, milyen megoldások közül választhatunk, ha állatt...
Energetikai felújítások a mezőgazdaságban – ... Jelentős energia megtakarításról számoltak be a ’70-es években épült, és 2008-ban a Hoesch Planeel® Siding sávos burkolatával szinte passzívházzá alak...
Sürgős segítségre van szüksége a mezőgazdaságnak?... Az AGRO.bio Hungary Kft sajtótájékoztatóján jártunk, ahol a cég vezetői és a Vidékfejlesztési Minisztérium vezető tanácsosa ismertette meg velünk a je...
Amikor igény az épületen belüli speciális körülmén... Mezőgazdasági termények tárolása, élelmiszer feldolgozás során gyakran elvárás az épületen belüli, az átlagostól eltérő klíma kialakítása. Különleges ...