A mezőgazdaságba is begyűrűzött a negyedik ipari forradalom, a jövő gazdaságában a termőterületre szenzorokat telepítenek, amelyek mérik a talaj nedvességtartalmát, tápanyag-ellátottságát, hőmérsékletét, a kultúrnövények fejlődését és egyéb tulajdonságait. Az érzékelők a mért adatokat automatikusan továbbítják egy számítógépes felhős rendszerbe, ahol az elemzi azokat. A termelő lekérheti az eredményt az okostelefonjára, számítógépére vagy közvetlenül a munkagép fedélzeti egységére. Ez pedig az elemzés ajánlása alapján automatikusan adagolja a vetőmagot, a műtrágyát és a növényvédő szert.
A Bitport.hu anyaga szerint miközben a világ leginkább az ipar digitalizációjáról, ipar 4.0-ról beszél, a mezőgazdaságban is digitális forradalom zajlik. Ez megoldást ígér arra a kihívásra, hogy miközben a Föld népessége nő, a termelésbe bevonható terület csökken. Az ökológiai kihívások és a klímaváltozás hatásai egyre kiszámíthatatlanabbá teszik az élelmiszertermelést. Ezért úgy kell növelni a mezőgazdaság termelékenységet, hogy közben csökkenjen a környezetszennyezés és a termeléssel járó szén-dioxid-kibocsátás is.
Gyorsuló digitális agrárfejlődés
Azt, hogy milyen tempóban hódítja meg a digitalizáció a mezőgazdaságot, szemléletesen mutatja a Research and Market egy tavalyi kutatása. 2018-ban a mezőgazdasági robotok globális piaca 4,1 milliárd dollár volt, ami 2024-re meghaladhatja a 10 milliárd dollárt. És ez a digitális vagy precíziós mezőgazdaság csak egy szegmensét adja. A fenntartható mezőgazdaságot egyre inkább digitális ökoszisztémaként érdemes elképzelni. Ebben autonóm drónok és munkagépek, szenzorok és felhős rendszerek folyamatos kapcsolatán alapul a termelés a vetéstől egészen a betakarításig. Az állattenyésztésben az állatok élettani adatait figyelő szenzorok használatától az automata fejőgépekig szintén a modern technológia segíti, hogy a gazdálkodás hatékonyabb legyen, és mégis kisebb környezeti terheléssel járjon.
A nagyobb gazdaságok kiváltsága
A mezőgazdaságban a hatékonyság nagyban összefügg a fenntarthatósággal. Ilyen például, ha adatgyűjtéssel pontosan meg lehet határozni a növények állapotát, pontosabban lehet adagolni a növényvédő szereket, a műtrágyát és öntözéshez szükséges vizet. Ezzel egyszerre lehet csökkenteni a környezeti terhelést és a termelés költségeit. Ehhez azonban a cikk szerint nagyon sok pénz kell, ami még a fejlett országokban is komoly kihívást jelent.
Egy német digitalizációs szervezet, a BitKom április végén adott ki egy kutatásról készített anyagot a német mezőgazdaság digitalizációs állapotáról. A felmérés szerint a német termelők négyötöde használ valamilyen digitalizációs technológiát, főleg GPS-vezérlésű munkagépeket. A továbblépést azonban a megfelelő szakemberek hiánya akadályozza, ezt a gazdálkodók közel fele említette meg. A kitöltők ötöde szerint az ilyen digitalizációs beruházások túl kockázatosak, mert drágák és egyelőre alacsony a (rövid távú) megtérülésük valószínűsége.
Az adat lesz a kulcs és a kincs
A hátráltató tényezők ellenére a kézi munkafolyamatokat kiváltó robotok egyre többen vannak az agráriumban. A továbblépéshez azonban még más is kell: az adat. Azonban a mezőgazdaságnak van egy különleges tulajdonsága az iparhoz képest. Az igazi értéket a különböző, sokszor egymással versenyző gazdaságokból származó adatok összessége jelenti. Ehhez egységesen kell kezelni más-más tulajdonos birtokában lévő területeket, ami csak nagyobb területi kooperációval jöhet létre. Ezt egyre inkább elfogadják a mezőgazdasági vállalkozók is. A több adat több tudást jelent, ami minden együttműködőnek hasznosabb, mintha csak a saját adatai alapján döntene.
Az ehhez szükséges infrastruktúrát – adatgyűjtés és -feldolgozás szempontból – regionális együttműködésben kellene megvalósítani a cikk szerint.
Így a mezőgazdaságban is kulcsszóvá vált a konnektivitás, amikor különböző gazdasági egységek és fizikailag egymástól távoli eszközök (szenzorok, felhős rendszerek, munkagépek) kapcsolódnak össze. Az együttműködés fontosságát egyébként a BitKon-kutatás is kimutatta. A válaszadók nagy többsége hajlandó lenne részt venni egy olyan adatszolgáltatási rendszerben, amelynek végső eredménye a hatékonyság növelése – írták.
Egyre komolyabb ágazat lesz az agtech
A digitalizációs törekvések létrehozták a mezőgazdaság fintechjeit, csak ezeket a startupokat agtecheknek (agriculture technology) nevezik. Érdekes képet mutat az agtech világáról, illetve a fejlődési irányokról a StartupCity egy összeállítása, ami a legígéretesebb agtech cégekről szól. A tizenötös listán több olyan cég is van, amelyik adatgyűjtéssel és -elemzéssel foglalkozik, például deep learning vagy mesterséges intelligencia használatával. A mezőgazdaságban az adatok speciális helyzetét jól szemlélteti a listán található Farmobile cég fejlesztése. A vállalkozás abból indult ki, hogy a gazdálkodók egymással megosztott adatai és az azokból kinyerhető információk jelentik az igazi értéket. Ehhez standardizált adatformátumra van szükség. Ezt biztosítja a startup szolgáltatása, igaz, egyelőre csak a munkagép-flotta üzemeltetéséhez. Az egységes formátumra hozott adatok elemzése segít az alapvető költségtényezők tervezésében, az erőforrások optimalizálásában, összességében a pontosabb tervezésben és a kockázatok felmérésében és kezelésében.
Az adat az alapja a precíziós gazdálkodásnak, a termőföld és a növények helyspecifikus kezelésének is. Ezzel egészen kis léptékben, például 10×10 méteres egységenként lehet hozzáigazítani a talajművelést – a szántástól a trágyázáson át az öntözésig – a termőföld jellemzőihez, amivel jelentősen csökkenthető a kijuttatott vegyszerek mennyisége, ezáltal a költség is.
Agrárrobotok és drágaság
A robotok is egyre jelentősebb szerepet kapnak a kézimunka-igényes termelésben. Vannak kísérletek például arra, hogy a legtöbb emberi munkát igénylő zöldségtermesztést automatizálják. Ennél a vetőmagok kijuttatásától a gyomtalanításon át a betakarításig gépek végeznek minden folyamatot. A kifinomult képfelismerő technológiákkal az is megoldható, hogy a robotok felismerjék a gyümölcsök, zöldségek érettségi állapotát, és csak az arra alkalmas stádiumban lévő terményt szedjék le. Az ígéretes technológiákat egyelőre csak a legtőkeerősebb agrárvállalkozások engedhetik meg maguknak. Ezek a technológiák ugyanis egyelőre jóval nagyobb befektetést igényelnek, mint a hagyományos megoldások, miközben a BitKon kutatása szerint a gazdálkodók az IT-biztonsági kockázatoktól is tartanak – írták.
