Az év hatodik hónapja felé közeledve őszi vetésű kultúráinkért egyre kevesebbet tehetünk, az értő figyelemre és cselekvésre inkább a tavaszi kultúráinkban van szükség. Erre a folyamatra erősít rá az időjárás is, ami különösen kegyetlenül bánik a gazdálkodókkal az idén. Egyes térségekben az idei évben lehullott csapadék összege nem éri el a 70 mm-t, azt is igen kedvezőtlen eloszlásban. A legnagyobb minőségi és kondicionális romlás egyértelműen a búzákban van, de szenvednek a becőket nevelő repcék és a kikalászolt árpák is. A magas UV-sugárzás és a szárazság ugyan nem kedvez a gombás megbetegedéseknek, de ha érzékeny fajtával vagy hibriddel dolgozunk azért nem árt, ha nem engedjük el a gyeplőt ezeken a táblákon sem. Azok a szerencsések, akik több csapadékkal gazdálkodtak, és közepes vagy annál jobb búza- és repcetermésben reménykednek, az utolsó gombás kezelés alkalmával mindenképpen törekedjenek a minőségi paraméterek javítására, amit nitrogén és kén tartalmú készítményinkkel érhetnek el leginkább.
A tavaszi növényeink esetében egy különösen érzékeny, és a termésmennyiséget döntően befolyásoló időszakhoz érkeztünk. A kukorica első 3-6 leveles korában megtörténő csődifferenciálódása, ha stresszhatás alatt zajlik le, azt sajnos a növények később már csak mérsékelten tudják kompenzálni. Hiába érkezik meg júniusban a talajba kijutatott tápelemeket feloldó csapadék, ha a kukoricának ilyenkor a túlélésért kell küzdenie, nem tud megfelelő gyökérzetet növeszteni, nagy termésre nem számíthatunk. Szántóföldi szemléink során azt tapasztaljuk, hogy csodával határos módon 4-6 cm mélység alatt még találunk kellő nedvességet, ami a túlélés mellett a fejlődést is biztosítani tudja. Egyelőre. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a száraz meleg időjárás miatt a talajból és az egyre nagyobb növényi felületről történő párolgás napokon belül komoly vízhiányt eredményezhet, amire fontos időben felkészülni. A megoldás a stresszmentes napok számának növelése lehet, az egyelőre bizonytalannak tűnő csapadék megérkezéséig. Ezt úgy érhetjük el hatékonyan, ha a víz után igyekvő gyökerek fejlődését gyorsítjuk, ezzel egyidőben a fiatal növényeket pedig kondicionáljuk. Erre már csak azért is szükség van, mert a különböző gyomirtó szer hatóanyagok azért nem bomlanak le nyomtalanul a kukoricában.
Javaslatunk ennek megfelelően egy magas foszfor- és cinktartalmú starter levéltrágya alkalmazása, amely amellett, hogy robbantja a gyökérnövekedést a megfelelő növényi kondíció kialakulásához is hozzájárul. A Turbo Start gyökeresítő készítményt 2-3 l/ha dózisban javasoljuk kijuttatni, és más levéltrágyával nem javasoljuk keverni. A cink és egyéb mikroelemek pótlására szolgáló 3 l/ha dózisú Turbo Cink vagy 5 l/ha dózisú Kukorica Plusz levéltrágya használatát arra az időszakra pozícionáljuk, amikor a kukorica már jelentősebb levélfelülettel rendelkezik, ugyanis ezen készítmények mikroelem tartalmukat tekintve ilyenkor hasznosulnak a legjobb hatékonysággal.
A másik nagy területen termesztett növényünk a napraforgó helyzete nagyon hasonló a kukoricáéhoz. Előnye a kukoricával szemben, hogy viszonylag gyorsan mélyre törő gyökeret ereszt, amivel könnyebben veszi fel a talajoldatot és a benne lévő tápelemeket. Az idei évben azonban a napraforgónak is fel van adva lecke. A gyorsan száradó talaj, a felülkezelés okozta sárgulás és lemaradás, valamint a szomjas nyúlállomány mellett idén még egy erős levéltetű fertőzéssel, sőt helyenként hangyák kártételével is találkozhatunk. Ezen káros hatásokat úgy tudjuk mérsékelni, ha előre menekülünk, és minél gyorsabban „megugrasztjuk” a napraforgót, és összezárjuk a sorokat. A kukoricához hasonlóan a megoldást itt is a Turbo Start 2-3 l/ha-os alkalmazása jelentheti, a későbbi gombák elleni védelemmel egy menetben pedig a 10 hektáros Fitohorm Napraforgócsomag, amely Turbo Káliumot és Polybór Pluszt tartalmaz.
Ami ezután következik az szigorúan a magán véleményem és a jóslás kategóriájába tartozik. Valószínűleg azért írom le mégis, mert a napokban tapasztalt – elsősorban búza és repce táblákon ért – negatív élmények miatt nekem is kell egy szalmaszál, amibe kapaszkodhatok. Statisztikai tény, hogy az ország legszárazabb részén, a legaszályosabb évben is leesik 300-350 mm csapadék. Meteorológiai tény, hogy Kelet-Magyarország jelentős részén a mai napon nagyjából 60 mm körül járunk. A különbség nagyjából 300 mm. Népi megfigyelés, hogy a Medárd utáni időszak mindig hoz csapadékot, és az utóbbi években (a tavalyi évet kivéve) ez tényleg így is volt. Addig kellene a tavasziaknak kibírni valahogy. Segítsünk nekik, mást úgysem tehetünk!
(x)
