A magyarországi gyapjúhozam fő piaca, a kínai zsugorodik, és a túlnyomórészt alapanyagként exportált hazai gyapjúhozam harmincöt-negyven százaléka a raktárakban várakozik. Az árakat a felvásárlók közti piacszerzési harc rángatta az idén: tavasszal négyszáz forint fölött járt, ma már csupán feleannyit adnak kilójáért.
Az idén tavasszal piacpolitikai okokból 400-450 forintig emelkedett a gyapjú kilónkénti felvásárlási ára, ami a meghatározó kínai piaci trend ellenére alakult ki, alapvetően az ide települt kelet-ázsiai kereskedők érdekében. Ennek az volt a célja, hogy a többi felvásárlót kiszorítsák a szektorból. Nyárra azonban az ár a feltornázott szint felére, sőt az alá esett vissza. Az éves termés harmincöt-negyven százaléka raktárakban vár felvásárlóra, értékesítésre. A finom gyapjú (21 mikron alatt) esetében kisebb az árhullámzás és visszaesés, a hazai átlag gyapjúfinomságot (23–26 mikron) figyelembe véve lehangoló a kétszáz-egynéhány forintos felvásárlási ár.
A gyapjú az 1970-es fordulópontig még fő terméknek számított itthon, akkoriban az egy anyajuh termékeiért kapott bevételből a gyapjú részaránya 25-28 százalékot tett ki. Ám az utóbbi évtizedekben melléktermékké vált a gyapjú, a hús sokkal nagyobb szerepet kapott, majd az 1990-es évek közepén megszűnt tizenegy magyar gyapjúfeldolgozó. Napjainkban is nyersanyagként exportálják a terméket: 3,5–3,8 ezer tonna nyers-, illetve 1,2–1,5 ezer tonna mosott gyapjút. Ennek az értékesítéséből származó bevétel kettő-négy százalékot ér el egy anyajuhra vetítve. Néhány éve még működtek mosóüzemek, mára már azok is bezártak. Így hozzáadott érték nélküli, nyers gyapjút visznek ki az országból.
Míg 1983-ban több mint hárommillió juh (köztük több mint kétmillió anyajuh) volt az országban, és az éves nyersgyapjúhozam elérte a 12 760 tonnát, addig az uniós csatlakozásunk évében, vagyis 2004-ben már csak 4703 tonna mennyiséget tartott nyilván a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Miközben a juhlétszám is alaposan apadt, 1,4 millióra. 2014 végén 1,185 millió juh, ebből 855 ezer anyajuh volt az országban. Tavalyelőtt mintegy 3930 tonna volt a gyapjú mennyisége. A gyapjútermelés egy anyajuhra vetítve megközelíti a 3,6–3,9 kilót.
Gyapjúforgalmazással mintegy 15–20 cég foglalkozik, közülük érdemben nyolc-tíz értékesít exportra. Felvásárlók szerint a termelők számára a gyapjúárbevétel marginális, ezért a tenyésztési szempontok között a gyapjúminőség nem szerepel. A jobb minőséget eddig is honorálták a tisztaság, a homogenitás, a finomság és a fürthosszúság alapján.
A magyar gyapjút jellemzően Kínába szállítják. Igaz, az utóbbi években megjelent Törökország is a magyar gyapjút vásárlók sorában, de az alacsony ár miatt az áru veszített versenyképességéből. A gyapjú legnagyobb felvevője Kína, mint ahogy ez az ország a legnagyobb juh- és kecsketartó is egyben. Az Egyesült Királyság és Olaszország is jelentős gyapjúfelhasználó, de ezek az országok inkább mosott gyapjút és szalagot, valamint fonalat és szövetet vásárolnak vissza a további feldolgozáshoz. A világpiac két meghatározó exportőre jelenleg Ausztrália és Új-Zéland, ezek az országok az előállított gyapjúnak több mint ötven százalékát Kínába szállítják.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu
