A magyar termőtalajok minőségének gyorsuló romlása az elmúlt évtizedekben folytatott intenzív mezőgazdasági termelés egyes termesztéstechnológiai elemeinek következménye. A minőségi romlás egyik mutatója pedig a talajok szervesanyag-tartalmának csökkenése. A mezőgazdasági területek termékenységét olyan káros folyamatok is ronthatják, amelyeket nem közvetlenül az emberi tevékenység befolyásol.
Az Agrárágazat írt a témáról, ezt a cikket szemléztük. Csökkenti a talaj termelőképességét az erózió, a defláció, az aszály, az ár- és belvizek, valamint a kedvezőtlen talajtulajdonságok is. Ilyen például a savanyúság, a szikesség és a tömörödöttség. Jelentős gondot okoz még a vetésszerkezetben, illetve vetésforgókban alkalmazott kultúrák egyre nagyobb mértékű beszűkülése és a talajművelés korszerűtlen gyakorlata, a nem okszerű műtrágya- és növényvédőszer-használat.
A szerves anyag tartalom a művelési ág váltásakor mindig csökken, és szinte azonnal elkezdődik (pl.: gyepből vagy erdőből szántó művelési ágba történő áttéréskor). Ezt a folyamatot erősíti a forgatásos technológia. A talajok szervesanyag-tartalma ezáltal a folyamatos oxidatív körülmények, a víz- és szélerózió következtében jelentős mértékben csökkenhet. Sajnos az elmúlt évtizedekben a szervesanyag pótlása egyes táblákon szinte már lehetetlenné vált. Ennek oka az állatállomány csökkenése és az esetleg rendelkezésre álló szerves anyagok területileg heterogén eloszlása. Az sem járható út, hogy a visszamaradó szármaradványokat lehordjuk a táblákról, ahelyett, hogy szervesanyagpótlás céljából szakszerű kezeléssel felhasználnánk azt a termőföldön – írja a cikk.
A forgatásos talajművelési eljárások során a fentieken kívül a talajok természetes ökológiai, mikrobiológiai rendszerét is megváltoztatják. Bár a talajok pufferkapacitásának és az egyes élőlények rekolonizációs képességének köszönhetően az egészséges talaj esetében ez az felbolygatott állapot viszonylag rövid ideig tart.
Öntözni és segíteni a talajéletet
Az egyik legsürgetőbb megoldandó feladat a mezőgazdasági területek vízellátása, vagyis az öntözés. Ez bizonyos esetekben az aggregátum stabilitáscsökkenésével, a talajok eliszapolódásával, a tápanyag-körforgalom kedvezőtlen változásával is járhat. Ezért a talajok mikrobiológiai életének védelme, fejlesztése és javítása nagy segítség lehet a gazdáknak.
Az öntözés hatására teljesen másképp működnek az úgynevezett szerkezettel rendelkező talajaink (például a csernozjom), mint a szerkezet nélküliek (ilyen a homok). Az előbbieknél a helytelenül végzett öntözés az aprómorzsás, agronómiailag kívánatos szerkezet jelentős romlásával járhat, és az eliszapolódás miatt mikrobiológiai változásokat is okozhat. Ez a szerves anyagok bontását is megváltoztathatja. A szerkezet nélküli talajok esetében ugyanakkor az öntözés erózió elleni védekezési formát is jelenthet, ami a szerves anyagok, mikrobiológiai élet megóvását szolgálhatja. Az egyik megoldás a talajoltó baktérium készítmények használata, ami hozzájárulhat a fenntartható és jövedelmező gazdálkodáshoz. Azok a termelők, akik tesznek a talajaik mikrobiológiai életének jó állapotban tartásáért, nagyobb hozamokkal és jobb minőségű termésekkel számolhatnak. Ráadásul mindezt hosszú távon – írja a Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezete az Agrárágazat cikkében.
