Mivel a megszokottnál jóval gyengébb az eredetileg étkezésiként betárolt magyar alma minősége, ezért csak ipari célra értékesíthető. Azonban a léüzemek már leálltak, de a gyümölcsöt az ígért újraindulás esetén is csak nyomott áron veszik majd át.
A Világgazdaság anyagát szemléztük. Eszerint Európában óriási a túlkínálat almából, a megszokott 11,5-12 millió tonna helyett 14 millió tonna körüli a termés. Ez pedig már a szüretkor feszültségeket okozott, az almatermelők az alacsony átvételi árak miatt tüntettek is – mesélte el az almahelyzetet a lapnak Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. A léüzemek korábban kilogrammonként nettó 13 forintos árajánlattal indították a szezont, a termelők 25 forintot követeltek. A beszállítást végül 20 forintos áron kezdték meg.
Az átlagtermés Magyarországon 550-600 ezer tonna körül mozog. Ám tavaly még a nyár végi becslések is 700-750 ezer tonnát vártak, Ledó Ferenc pedig nemrég 850 ezer tonnáról beszélt. Ez az európai többletterméssel együtt – annak ellenére, hogy a gyümölcs egy része a fákról lehullva egyszerűen megrohadt – akkora feszültséget eredményezett a hazai piacon, amit a jelenlegi szerkezetben képtelenség kezelni – írják.
A magyar alma nagy része nem étkezési minőségű, ami nehezíti az eladást
A hazai termésre ugyanis általában igaz, hogy a minősége európai viszonylatban gyenge, a kétharmadát csak ipari almaként lehet felhasználni. Eközben Európában ez az arány inkább fordítva van. A tavalyi termés esetében pedig még ennél is rosszabb volt a helyzet, a FruitVeB adatai szerint a 850 ezer tonnából csupán 200-230 ezer tonnányi lett étkezési minőségű.
A problémát az okozza, hogy a hűtőházak kitárolásakor kiderült, hogy az étkezési almaként eltett gyümölcs jelentős része nem éri el ezt a minőségi kategóriát. Ezért csak ipari almaként lehet eladni. Ráadásul a megfelelő minőségű étkezési almára is jóval kisebb a kereslet, mint egy normál évben – még 30–50 százalékkal alacsonyabb áron is. Ezért az étkezési almát – minőségtől függően – kilogrammonként csupán 65–90 forintért lehet eladni, ez az ár egy éve még 130–150 forint volt.
Ez már önmagában is kedvezőtlen az étkezési almát termelőknek. De a minőségromlás miatt további veszteségek is vannak, mert a léalmáért még az étkezési minőség nyomott árához képest is keveset kapnak. A magyarországi léüzemek már leálltak, de a piacon arról hallani, hogy valószínűsíthető a februári újraindulásuk. Lengyelországban az itteniekhez hasonló tulajdonosi kör által üzemeltetett léüzemek már működnek, és Ledó Ferenc információi szerint a léalmának átminősített gyümölcsöt ott 6 eurócentért veszik át.
