Ha meleg a tél, szegény lesz a gazda… így tartja egy régi német közmondás. A hónap eddigi rekordhőmérséklete Európa-szerte segít elkerülni az energiahiányt, de negatív hatással van a gazdák számára és az élelmiszerárakra.
Lengyelország egyes részein közel 20 °C, Spanyolországban pedig több mint 25 fok volt, hét európai országban minden idők legmagasabb januári hőmérsékletét regisztrálták újév napján. Mindez Európa számos részén aggasztja a gazdákat. Ha nincs hó, a vidék szenved – írja a Politico.
Az enyhe hőmérséklet mérsékelte az energiaárakat, ami jó hír azoknak a fogyasztóknak, akiket Oroszország ukrajnai inváziója óta sújtottak a megugró költségek, és az erre válaszul bevezetett uniós szankciók, amelyek pusztítást végeztek a régió energiapiacán.
A meleg tél azonban visszafoghatja a terméshozamot egy olyan időszakban, amikor a gazdálkodók már egyébként is műtrágyahiánnyal küszködnek – ez a háború újabb csapása –, és még nem heverték ki a tavaly nyári szárazságot. Ez nyomást gyakorol a régió emelkedő élelmiszeráraira, amelyek rekordmagasságon maradtak, még akkor is, amikor a teljes infláció enyhült.
Egy friss kutatás szerint, amikor a hőmérséklet túl magasra emelkedik, az élelmiszerárak következnek.
A német Sachsen-Anhalt tartományban, ahol Carl-Philipp Bartmer gazdálkodik, decemberben két hét leforgása alatt mínusz 20 fokról plusz 17 fokra emelkedett a hőmérséklet. Soha nem tapasztalt még ehhez hasonló, örült kölönbséget. Bartmer attól tart, hogy a hőmérséklet ingadozása korai csírázásra bírja majd az őszi búzát és az árpát, de a probléma az, hogy a tél még nem ért véget. Az előrejelzések szerint a jövő héten Európa északnyugati részén a hőmérséklet a szezonális átlag alá süllyed. Amikor ez megtörténik, attól tart, hogy a 3000 hektáros földjén elvetett őszi árpa és búza akár 70 százalékát is elveszítheti. „Gazdalóként nem tehet semmilyen intézkedést a károk csökkentésére, csak abban reménykedhet, hogy a növények elég erősek.
A gyümölcsök, mint az alma, a körte, a szilva, a sárgabarack, a cseresznye és a szőlő szintén különösen érzékenyek a fagykárokra.
Míg a meleg időszak miatt a gazdák rettegnek a következő fagytól, a hó teljes hiánya is problémákat okozhat. A melegebb és kiszámíthatatlanabb időjárás új kártevőket és ugyanazon kártevők újabb ciklusait hozza magával. Ez csökkenti a hozamokat és növeli a gazdálkodók költségeit.
A legnagyobb probléma azonban a szakértők szerint az, hogy az európai mezőgazdasági területek nagy része a hóolvadással feltöltött vízforrásokra támaszkodik.
A hó nagyon jó a talaj öntözésére, mert beborítja a talajt és apránként olvad, így a víz lassan, hosszú időn keresztül szívódik fel. Ezzel szemben a heves esőzések gyakran lefolynak a felszínről – különösen, ha a cseppek száraz földre esnek, amely kevésbé képes felszívni a vizet. A tavalyi téli hóhiány miatt kiszáradt az ország legnagyobb folyója, a Pó, amely Olaszország mezőgazdasági központján halad keresztül. Az ezt követő nyár nehezítette a problémát, mivel az Adriai-tenger visszafolyt a Pó alsó folyásába, és megtöltötte az öntözőcsatornákat sós vízzel, amely károsítja a növényeket és a talajt.
Európa-szerte 2022 volt az eddigi második legmelegebb év. Sok helyen a legszárazabb is. Olaszországban 30 százalékkal kevesebb eső és hó esett, mint a 1991 óta mért sokéves átlag.
Most, hogy az ország szántói szárazak maradtak az európai nyári aszály miatt, és a nagy tavak, például a Garda és a Comói tavak vízszintje több mint felére csökkent, az olasz mezőgazdaságnak hóra van szüksége.
Az év utolsó hónapjainak esőzése némi reményt adott. A magas téli hőmérséklet azonban visszalépést jelenthet, mivel a hó hiánya a következő szezon vízellátását korlátozhatja.
A csökkenő hozamok és a gazdaságok növekvő költségeinek kombinációja viszont magasabb árakat jelent a fogyasztók számára. És ha az élelmiszerárakat emelik, az nagy valószínűséggel tovább erősíti az inflációt. Egy kutatás szerint, amikor Európában a hőmérséklet egy bizonyos pont fölé megy, a vállalkozások általában szenvednek a termelékenység és az eladások csökkenése miatt. Az élelmiszerárakra nehezedő nyomást a klímaváltozás okozta bizonytalanság okozza, hiszen Európa nemcsak melegszik, hanem időjárási mintái is kiszámíthatatlanabbak. Ezzel szembesülve a gazdálkodók és az élelmiszer-ellátási lánc más cégei készpénztartalékot akarnak felhalmozni, hogy fedezzék a megnövekedett kockázatot.
