Egy évtizeden belül nagyjából 60 milliárd dollár értékűre nőhet a marihuánapiac, így érthető, hogy a mezőgazdasági termelés automatizálásán dolgozó cégek is ráéreztek az üzlet és a hozzá kapcsolódó fejlesztések fontosságára. Gépi megoldást kerestek és találtak is a legálisan termesztett marihuána hatékony szüretelésére. A marihuána legalizálása utáni fejlesztés ráadásul további területeken is segíthet a hatékony betakarításban.
A Bitport.hu oldal szúrta ki a ZDNet cikkét a témában, ezt az anyagot szemléztük. Az írás annak kapcsán foglalkozik a kanabisztermelés kérdésével, hogy egy cég megoldást talált az igen érzékeny növény kíméletes betakarítására.
Az automatizálásra egyébként gazdasági kényszer miatt is szükség van. Azzal, hogy az USA több államában legalizálták a fűfogyasztást, legálissá vált a termelés is. Bár a szabályozásban vannak ellentmondások – például szövetségi szinten továbbra is tiltott szernek számít –, mind a termelés, mind a fogyasztás nagymértékben kifehéredett, ezzel együtt pedig csökkent a fű ára is. Miközben 2-3 éve még 3000 dollár körül volt egy font (kb. 45 dkg) marihuána ára, addig például Colorado államban, ahol elsőként, még 2014-ben legalizálták a növény fogyasztását, ma 1000-1200 dollárért lehet kapni ugyanekkora mennyiséget. Sőt, vannak olyan előrejelzések, hogy Kaliforniában – ahol szintén legális a fű – akár 500 dollár alá is eshet a fontonkénti ár – írja a cikk.
De miért éppen a marihuána?
A kannabiszt, amíg tiltott volt, igencsak jó üzlet volt termeszteni. Annak ellenére is, hogy ez közel egyáltalán nem egyszerű folyamat. Többnyire üvegházakban nevelik, és a szüret nagyon munkaigényes. A jó minőséget pedig kizárólag kézi szürettel lehet elérni. Az is csak így biztosítható, hogy maga a növény ne sérüljön a folyamat során. A termelők egy része ugyan már most is használ valamilyen betakarítógépet, de az épp az utóbbi szempontnak nem felel meg.
Olyan megoldást kellett találni, amely képes nem homogén egységként kezelni a növényt, és pontosan be tudja azonosítani rajta a leveleket, a szárakat és a rügyeket. A 2016-ban alapított Bloom Automation végül egy gépi tanulásra és gépi látásra alapozó szüretelő robotot épített, ami a cég ígérete szerint akár öt-tízszeresére is gyorsíthatja a szüretelést.
Az automata működését egy hagyományos neurális hálózat és egy felügyelt gépi tanulási algoritmus biztosítja. A gépi tanulási algoritmus betanításához több mint 6 ezer képet használtak, hogy a robot a kamerái segítségével a növény különböző részeit bármilyen helyzetben azonosítani tudja. Az algoritmus a növényrészek azonosítását követően pontosan meghatározza a szüretelést végző fej útvonalát, amely így a lehető legkevésbé károsítja a növényt.
A cég szerint az eszköz nagyon jó megtérülési mutatókat hoz. Ha valaki 6 robotot állít be 12 szüretelő helyett, akkor nagyjából 8 hónap alatt megtérül a beruházása – idézi a Bitport cikke a ZDNetnek nyilatkozó Jon Gowa-t, a Bloom Automation alapító-vezérigazgatóját.
Nem csak kannabnisz-ültetvényen használható
De nem csupán a kézi munkaerőigény csökkentése és a szüret hatékonysága miatt ilyen rövid a füvet betakarító robot megtérülési ideje. A szerkezet más, hasonló gépekhez képest sokkal kisebb kárt tesz a növényekben. Míg az utóbbi gépek akár a növények 30 százalékát is tönkretehetik, addig a Bloom Automation robotja 5 százaléknál kisebb károkat okoz. A robot pedig egyébként nem csak a kannabiszültetvényeken használható. Hasonló problémákkal küzdenek például a teatermesztők is, ahol szintén nagyon fontos szempont, hogy ne sérüljön a növény a szüretnél.
A Bloom Automation-höz hasonló cégek előtt ezért óriási lehetőségek állnak. A mesterséges intelligenciát és gépi tanulást hasznosító robottechnológiák a termőterületek megfigyelésétől a talajgazdálkodáson át egészen a betakarításig segítséget nyújthatnak a minőség és a terméshozam javításában. A teljes cikket ezen a hivatkozáson olvashatja el.
