Elindult a mezőgazdasági tudást és az oktatást segítő Gödöllői Program

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ és az Agrárminisztérium elindította a Gödöllői Program elnevezésű együttműködést, amelynek célja az agrár-felsőoktatás és az agrárkutatás összehangolása, közös munkája és ezzel együtt a magyar mezőgazdaság versenyképesebbé tétele.

A megújuló agrárium nem lehet sikeres tudás nélkül. Fel kell készíteni a magyar agráriumot, hogy nyitott és kész legyen az új információk befogadására. Ezzel párhuzamosan pedig meg kell újítani az agrárszakképzést és az agrár-felsőoktatást – mondta Nagy István agrárminiszter Gödöllőn. Az eseményről a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ honlapja számolt be.

 

A Gödöllői Program a tervek szerint a mezőgazdasági oktatás és -kutatás területeit összetartó együttműködése lesz
A Gödöllői Program a tervek szerint a mezőgazdasági oktatás és -kutatás területeit összetartó együttműködése lesz

A tárcavezető elmondta, hogy a szakemberek munkáját tekintve kiváló példát látott Gödöllőn a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) működésében. A NAIK 12 szerteágazó kutatóintézetet integrál magába, azok mégis remekül tudnak együttműködni. Nagy István azt is hozzátette, hogy a Központ vezetői is tudják, milyen plusz energiákat tud felszabadítani a különböző tudományágak együttműködése. Szerinte növelni kell a magyar kutatók hazai megbecsülését, és ki kell használni azt a szellemi potenciált, amely a magyar agrárkutató intézetekben van. Ez az együttműködés jelenti a „Gödöllői Program”-ot, amelyet most indítottak el. A tárcavezető szerint ez a magyar agrárium versenyképességének javulását hozhatja magával.

Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója elmondta, hogy intézményükhöz országosan 12 kutatóintézet és négy gazdasági társaság tartozik. Ezek az agrárium minden területét lefedik.

A főigazgató három fontos kutatási területet nevezett meg, amelyek meghatározzák munkájukat:

  • a precíziós gazdálkodás
  • a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás és
  • a kedvezőtlen hazai adottságú területek hasznosításának lehetőségei.

A főigazgató elmondta, hogy a miniszteri szándékhoz  igazodva erősítik az öntözésfejlesztést. Ezért a NAIK kezdeményezi, hogy létrejöjjön egy önálló öntözési kutatóintézet. Gyuricza Csaba a kezdeményezésről az M1 Ma reggel című műsorában is beszélt, amit ezen a videón, 5:10-től kezdődően nézhet meg. A sajtótájékoztató végén pedig a NAIK stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a Vitafort Zrt. Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt.-vel és a Hungrana Keményítő- és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft.-vel.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Megújult a kecskeméti szőlész-borász kutatóintézet... Mintegy 30 millió forintból megújult a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet-Kecskeméti Kutató Állo...
A szőlő gyökerében fontos hatóanyagra bukkantak a ... A világon először bukkantak rá szőlőalanyok gyökerében az epszilon-viniferin névre hallgató anyagra. A hatóanyag az antidepresszáns gyógyszerek készít...
Külföldön is a magyar búzát keresik A magyar gabonatermesztés híres arról, hogy időről időre új búzafajtákat nemesít ki. Ezeket később a gazdálkodók előszeretettel vetik területükre, sőt...
EXPO 2017: Százezres látogatószámmal zárt a NAIK a... Véget ért Kazahsztán fővárosában, Asztanában az „EXPO 2017” világkiállítás, amit a jövő energiája jegyében rendeztek. A három hónapig tartó rendezvény...
Új növényfajták kifejlesztésén dolgozik egy magyar... Új Európai Uniós projekt, az úgynevezett SolACE, indult a  víz- és tápanyaghiány okozta növénytermesztési nehézségek leküzdéséért, amiben jelentős rés...
Van működő magyar megoldás a hő- és szárazságstres... Jól termő, stabil és ellenálló kukoricák, szóják, napraforgó és cirok. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) tagjaként tevékenykedő Gab...