Áder János köztársasági elnök a fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodás hatékonyságának növeléséről tárgyalt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vezető tisztségviselőivel. A tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón Győrffy Balázs, a NAK elnöke bejelentette, hogy a kormány az öntözési célú mezőgazdasági fejlesztések előkészítésére és megvalósítására 2020–2030 között a tervek szerint minden évben 17 milliárd forint forrást biztosít.
Az Agro Napló számolt be a témáról, ezt az anyagot szemléztük. A köztársasági elnök és a NAK, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) képviselői arról egyeztettek, hogy Áder János indítványa nyomán az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a vízgazdálkodási törvény ez év júliusában az Országgyűlés által megszavazott módosítását. Az államfő az előzetes normakontrollra vonatkozó indítványa alapján alaptörvény-ellenes a megszavazott, de még ki nem hirdetett törvénymódosítás azon rendelkezése, amely szerint 80 méteres mélységig bejelentés és engedély nélkül létrehozható vízi létesítmény (fúrt kút). A köztársasági elnök azzal indokolta a javaslatát, hogy a környezet megóvását az Alaptörvény állami kötelezettségként rögzíti. Az Alkotmánybíróság határozata ezt ismerte el az ítéletével.
Győrffy Balázs tájékoztatása szerint a találkozón egyetértettek abban, hogy a magyar mezőgazdaság fejlődésének fontos része az öntözés, amelyet csak fenntartható módon lehet és kell megvalósítani. A NAK elnöke ezt azzal indokolta, hogy a magyar mezőgazdaságban az elmúlt 110 évben a csapadék mennyisége 10 százalékkal csökkent, a középhőmérséklet pedig a globális tendenciákkal összhangban emelkedik az országban. Ezen kívül jelenleg Magyarországon a legaszályosabb években is csak a megművelt mezőgazdasági terület mindössze 2 százalékát, ténylegesen mintegy 100 ezer hektárt öntöznek a gazdálkodók.
A NAK felmérése szerint ugyanakkor az öntözési igény folyamatosan nő, és így további mintegy 270 ezer hektár öntözésére lenne igény a gazdálkodók részéről.
Az öntözés fejlesztését az is indokolja Győrffy Balázs szerint, hogy például 2015-ben az aszály miatt kukoricából országosan mintegy 6,4 millió tonna termett, míg az előző – 2014-es – évben, amikor kedvezőek voltak az időjárási feltételek, az országos kukoricatermés mennyisége elérte a 9 millió tonnát. Az aszályos évben a gazdák a kedvezőtlen körülmények miatt nagyjából 100 milliárd forint árbevétel-kiesést szenvedtek el – írja az Agro Napló.
Egyeztetett a szakma a vizgazdálkodásról
Annak érdekében, hogy a vízgazdálkodás hatékonyságát növelhessék, korábban egy tárcaközi egyeztetést hívtak össze a hazai öntözés gondjainak megoldására és a megoldási lehetőségek kidolgozására. Az egyeztetésben részt vett a Magosz, a NAK, az agrártárca, a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség is. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) felmérte, hogy az öntözés illetve annak hiánya milyen gazdasági előnyökkel illetve hátrányokkal jár. A kiadványban leírták, hogy növényfajtától függően az öntözött területeken 25–45 százalékkal magasabb termésátlagok érhetők el. Továbbá az öntözött területek növelésével nemcsak a termésbiztonságot lehet növelni, hanem olyan új kultúrákat is be lehet vonni a termelésbe, amelyeket korábban az öntözés hiányában nem lehetett termeszteni. Erről itt olvashat bővebben.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke szerint megállapodtak arról is, hogy a fúrt kutak esetében akkor lehet megtiltani a vízkivételt, amikor már a felszíni vizek biztosítottak a gazdálkodók számára, mert a termelés folyamatosságát biztosítani kell. Kiemelte, hogy fúrt kutat létesíteni a jövőben csak szakember közreműködésével lehet. A ma meglévő kutakat pedig nyilvántartásba kell venni, ugyanis tudni kell, hogy hány ilyen létesítmény van Magyarországon. A kúthelyzetről itt számoltunk be korábban.
