A digitalizáció és az agronómia kapcsolata volt a fókuszban a február 6-i Agrofield 4.0 nevű szakmai tanácskozáson. Az eseményen a NAK mezőgazdasági igazgatója elmondta, hogy a precíziós módszerek alkalmazása 20-25 százalékkal is növelheti a hatékonyságot. De arról is beszéltek, mi az, amin feltétlenül változtatni érdemes az eredményesebb és hatékonyabb gazdálkodás érdekében.
A magyar mezőgazdaság sikere azon múlik, hogy tud-e élni a digitalizációval. Továbbá, hogy milyen gyorsan alkalmazza a korszerű számítástechnikai eljárásokat és a precíziós gazdálkodást – mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára kedden, Budaörsön, az Agrofield 4.0 elnevezésű szakmai tanácskozáson. Azzal folytatta, hogy a modern mezőgazdasági gépek segíthetik a termelőket abban, hogy felvegyék a versenyt a fejlett gazdaságokkal. Emlékeztetett arra, hogy a 2014-2020 között Magyarországra érkező több mint 12 ezer milliárd forint uniós forrásból mintegy 3700 milliárd forint célzottan a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést szolgálta és szolgálja. Döntő jelentőségűnek nevezte, hogy a forrásokat a gazdálkodók a hatékonyság és versenyképesség növelése érdekében használják fel. A rendezvényről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara oldala számolt be.
Egyre többen használják a digitalizáció előnyeit
Az államtitkár kiemelte, hogy ma már egyre több gazda használ precíziós technológiát. Terjed például a GPS-sorvezetők és az automata kormányzás kombinációja, ezzel a traktor a lehető legkisebb területet járja be. A hozamtérképek és a távérzékelés együttes alkalmazásával pedig meg lehet állapítani, hogy hol érdemes növényvédő szert, trágyát kijuttatni, és a jó minőségű talajfoltokba több, a rosszabbakba kevesebb vetőmag juttatható. A kertészetben az automatizált üvegházak nélkül gyakorlatilag ma már nem is lehetne eredményesen termelni. Nagy jövő előtt áll a jelentős megtakarítást biztosító precíziós öntözés is.
Az államtitkár megjegyezte, hogy a mezőgazdaság hosszú távú és kiegyensúlyozott fejlődése, versenyképességének növelése érdekében fejleszteni kell az élelmiszeripart. Ezzel párhuzamosan pedig az agrárexporton belül növelni kell a feldolgozott termékek arányát. Emlékeztetett arra is, hogy Magyarország stratégiai érdeknek tartja a GMO-mentességének fenntartását, és hangsúlyozta, hogy az agrártudományi felsőoktatás színvonalának is meg kell felelnie az új kihívásoknak, amihez szavai szerint a képzési programok újragondolása lesz szükséges.
Szó volt a rendezvényen a változó mélységű talajművelés európai gyakorlatáról és az AgroFIELD Program előzményeiről, valamint a kísérleti hátteréről is.
A tanácskozáson Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója is kiemelte a digitalizáció szerepét, amelyet a lehetőségek bőséges tárházának nevezett az agráriumban. Ezen kívül felhívta a figyelmet a precíziós nemesítésben rejlő fejlesztési és fejlődési potenciálra.
Külföldi példák és kutatások segítik a magyar gazdák tájékoztatását és munkáját
Ugyanitt Fodor Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdasági igazgatója arról beszélt, hogy a fejlett mezőgazdasági kultúrájú országokban az agrárium digitalizációjával, a precíziós gazdálkodással már 30-40 éve foglalkoznak. Így Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban kutatások és kész alkalmazások vannak ezen a területen. A precíziós módszerek alkalmazása 20-25 százalékkal is növelheti a hatékonyságot. Ezért a módszerek elsajátítására alkalmas és képes fiatalokra, a precíziós technológia alkalmazását ösztönző programokra van szükség – tette hozzá.
A tanácskozáson szó volt még többek között a szintetikus élelmiszerekről, a talajszkennelés talajtani alapjairól és a talajszkennerek működéséről, valamint a precíziós gazdálkodás buktatóiról és előnyeiről.
