Génmódosított állati termékek kerülhetnek piacra

Zöld utat kapott 2015-ben a génmódosított gyógyászati fehérjét adó tyúk és egy gyors növekedésre képes lazac felhasználása az Egyesült Államokban. Az engedélyezési folyamatnak azonban még nincs vége,  január 25-ig még finomítani lehet a termékek megjelölésének szabályait.

2015-ben két új génmódosított állat, egy gyógyászati fehérjét termelő tyúk és egy intenzív növekedésre képes lazac felhasználását engedélyezte az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság. Ezzel egy több éve folyó engedélyeztetési eljárás is a végéhez ért, melynek eredményeként kikerülhet az amerikai élelmiszerpultokra a világ első emberi fogyasztásra szánt génmódosított hala.

Az ügynek azonban nincs vége egyelőre, a termék jelölésének szabályai még kidolgozás alatt állnak, január 25-ig akár Magyarországról is megírhatja véleményét a döntéshozóknak.

Zöld út a GMO-élelmiszereknek

A genetikailag módosított szervezeteket (GMO), élelmiszereket elutasító európai közvélemény és az egyre szigorodó EU-s és hazai szabályozással ellentétben az Egyesült Államokban tavaly két újabb GMO állatból származó terméket engedélyezet az FDA, az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság. Bár az USA hatóságai és lakosai hasonló érvek és ellenérvek kereszttüzében szemlélik a transzgenikus technológiák térhódítását, mégis, a mérleg nyelve éppen ellenkező irányba lendült ki, amikor az engedélyezési eljárások során vizsgálták és meghozták a végső döntést.

Gyógyászati fehérje génmódosítással

Az egyik új engedélyt egy tyúktojásban termeltetett gyógyászati fehérje kapta, mely a maga nemében újdonság. Az eddigi két emlősben termeltetett gyógyszert követően ez az első génmódosított baromfi tojásából származó gyógyszer a piacon.

Már tyúktojásban is előállítható egy bizonyos gyógyászati fehérje
Már tyúktojásban is előállítható egy bizonyos gyógyászati fehérje

 

Hogyan működik?
A génmódosított állatok örökítő anyagába, egy másik vagy ugyanabból a fajból származó DNS-szakaszt építenek be. Így a génkifejeződés során a gén által kódolt fehérje megjelenik az állat szervezetében. A csirke esetében egy olyan módszert alkalmaztak, amikora fehérje kifejezetten az állat tojásában halmozódik fel, és onnan viszonylag egyszerű eljárással kinyerhető.
A kecske és a nyúl is átment a rostán

2009-ben már engedélyezte az FDA egy génmódosított kecske tejében termelődő gyógyászati fehérje, az antitrombin, véralvadásgátló szer alkalmazását. Illetve 2014-ben egy újabb hatóanyagot is engedélyeztek, a génmódosított nyulak tejében termelődő C1 inhibitort, mellyel az örökletes angiödémát kezelik.

Ritka genetikai betegség kezelésére alkalmas

A 2015. december 8-án engedélyezett genetikailag módosított tyúk tojásaiban termelődő enzim, a sebelipáz-alfa szintén egy ritka genetikai betegség kezelésére alkalmas. Az érintett betegek öröklött hibás enzimje helyett ellátja annak funkcióját.

A betegséggel érintett emberek sejtjei nem képesek a zsírmolekulák lebontására.Korábban erre a betegségre semmilyen gyógymód nem létezett. A csecsemőkorban felfedezett betegség esetén az orvosok speciális diétát, támogató kezelést írnak elő a betegeknek, de végső soron, a csecsemőkorban megjelenő forma letális.

A felnőttkorban kifejlődő betegségnél sztatinokat alkalmaznak, ami szintén tüneti kezelés. Az elsődleges enzimhiányt, ami a kórképet okozza, nem gyógyítja és nem képes megakadályozni a májban a zsír felhalmozódást.

A lazac engedélyezése sok vitát kavart

2015-ben zárult le az évek óta húzódó, sok vitát kavart génmódosított atlanti lazac, az AquAdvantage lazac engedélyezése is. Ez az első olyan génmódosított állati szervezet, melyet emberi fogyasztásra szánnak.

Az atlanti lazac növekedése igen lassú folyamat és szezonálisan hullámzó.A tavaszi-nyári időszakban intenzíven nő, ősszel és télen növekedése lelassul.A génmódosított atlanti lazac ezzel szemben folyamatosan, az egész év során növekszik, köszönhetően a királylazactól kölcsönvett növekedési hormon génjének. Másfél év alatt növekszik akkorára, amihez a vad lazacnak három évre van szüksége egy halfarmon.

Izolált medencékben tenyészthetik

Az Aquadvantage lazac tenyésztését a hagyományos óceáni hálóval vagy ketreccel körbevett lazacfarmoktól eltérően kizárólag az óceánnal összeköttetésben nem álló, izolált szárazföldi medencékben engedélyezték, ezzel is biztosítva, hogy az állat ne kerülhessen ki vadvizekbe. További óvintézkedés, hogy a tenyésztett nőstény ivadékok triploid formában kerülnek ki a medencékbe, az ilyen állatok pedig terméketlenek.

A GMO lazac sem számít már újdonságnak
A GMO lazac sem számít már újdonságnak

 

Az FDA közleményében kiemeli, hogy a génmódosított lazac megfelel a három alapvető kritériumnak, melynek teljesülnie kell az engedély kiadásához.

Biztonságos a fogyasztása

Az AquAdvantage fogyasztása biztonságos. Vizsgálatok során kimutatták, hogy a hús táplálkozási értéke nem tér el a nem génmódosított tenyésztett lazacétól, a tápanyag profilja azzal megegyező. A hal egészségét nem veszélyezteti a genetikai módosítás. A harmadik pont pedig, hogy a lazac a dokumentációban rögzített előnnyel endelkezik, azaz valóban gyorsabban nő vadon élő ársaihoz képest. Várhatóan ezt az első hosszan elhúzódó és nagyon alaposan körüljárt engedélyezési eljárást továbbiak fogják követni a jövőben.

Január 25-ig bárki elmondhatja véleményét a GMO-lazac jelölését illetően, mielőtt az FDA kialakítja és véglegesíti ajánlását erre vonatkozóan. Mivel az AquAdvantage-lazac az egyetlen génmódosított állati szervezet, mely a boltok polcaira kerülhet, a kérdés csak erre a termékre vonatkozik. Akár Magyarországról isbeleszólhat bárki az amerikai szabályozásba.

Forrás: origo.hu

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Mi áll az indiai gazdák nagyszámú öngyilkosságának... Szerencsések vagyunk, hogy nincs ránk hatással a Monsanto, vagy az érintett gazdák csak bűnbakot keresnek adósságproblémáik tekintetében? Önöknek mi a...
GMO: Áldás vagy csapás? Kb. 2 hete adtunk hírt azokról a szerencsétlen indiai eseményekről, tragédiákról melyek hátterében a GMO ( genetikailag módosított növények) ipari alk...
GMO-mentes roadshow Jövő hét szerdán, okt. 30-án indul Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, Apagy községből, a több megyén is átívelő, decemberig tartó GMO-mentes roadshow. A...
A magyar érdekek is érvényesültek GMO ügyben Közel egy éve, hogy vita folyik a génmódosított növények tiltásáról. Tavaly novemberben már látszott a fény az alagút végén, azaz, hogy az Európai Uni...
A gazda szavának ereje Mennyi jut tanyafejlesztésre; mikor teszik közzé a KAP rendeleteket; milyen módszer készül a zöldítési program teljesítése érdekében; hogy végződött a...
Attól függ, honnan nézzük… Hogy alakult a kukoricatermés mennyisége; eredményes-e a borok ellenőrző jegye; mennyi támogatás jut 2020-ig a szőlészeti ágazatba; kell-e a Redentin;...