A nadrágszíj-parcellák ideje lejárt

Kelet-Európában még a mai napig jellemző, hogy a családi gazdaságok termőföldjei szétszórva, kisparcellákban, egymástól távol helyezkednek el. Ez azonban nem kedvező, mivel sok idő megy el a parcellák közti ingázással. Erre a problémára próbál megoldást találni most a FAO.

A kisparcellák okozta probléma egészen az 1990-es évekig vezethető vissza – vagy éppen a második világháborúig egyes országokban. Ekkor (1990 táján) érkezett el több európai országba a rendszerváltás és ezzel együtt a gazdasági átalakulás is. Albániában például minden család 1,5 hektár földet kapott, négy-öt részre osztva a település különböző pontjain. A folyamat Magyarországon is végbe ment, így hazánkra is jellemzőek az apróra szabdalt földterületek.

A versenyképesség szempontjából azonban ez nem egy ideális rendszer. Egymástól távol fekvő kis földterületekkel nem tudja megállni a helyét a modern mezőgazdaságban egy gazdálkodó. Az ingázás okozta időkiesés és a plusz üzemanyag-fogyasztás komoly költséget jelent.

Sokan hallani sem akarnak róla, pedig a birtokrendezéssel sok problémát ki lehetne küszöbölni
Sokan hallani sem akarnak róla, pedig a birtokrendezéssel sok problémát ki lehetne küszöbölni

 

Ezen negatív hatások kiküszöbölésére próbálkoznak sok helyen a birtokrendezés bevezetésével a FAO munkatársai. A cél az, hogy a folyamat végére minden háztartás lehetőség szerin egy nagyobb földbirtokkal rendelkezzen a sok kicsi helyett. Ezt csak úgy lehet megoldani, ha mindenki ’bedobja a közösbe’ a saját területeit, majd úgy osztják azokat újra a tulajdonosok között, hogy az egyesített, nagy földbirtok értéke megegyezzen a sok kicsi birtok összértékével.

Az új telekfelosztást természetesen hozzáértő geodéták és földmérők készítik el. Fontos, hogy a projektben részt vevő szakemberek egyszerre értsenek a gazdálkodáshoz, a földhasználathoz, a földnyilvántartáshoz, és a vidéki infrastruktúra-tervezéshez.

Hogy valóban működik az elképzelés, azt egy példa is bizonyítja:

Egri egy falu Macedóniában, ahol egy FAO birtokrendezési projektnek köszönhetően az eredeti 800 kicsi parcellából sikerült 200-at kialakítani, nem is beszélve az út- és öntözési hálózathoz való jobb hozzáférésről. Egri sikeres példája más településekre ösztönzőleg hathat a mostani nagyszabású, az Európai Unió által finanszírozott, földbirtok rendezési program során.

Egy próbálkozást megérne ez a dolog Magyarországon is.
Share Button

Kapcsolódó cikkek

Végre megszűnőben az osztatlan közös tulajdonok... Az osztatlan közös tulajdonok az 1990-es években, részben a kárpótlási eljárásokban, részben pedig a szövetkezeti részaránytulajdon-kiosztásokkor jött...
Nem is gondolnánk, hogy itt vannak Európa legnagyo... Ugyan az átlagos üzemméret keveset mond el a tényleges földhasználat arányairól, mégis igaz, hogy Csehországban vannak Európa legnagyobb birtokai. Mag...
Megvan az öntözési törvény, az osztatlan közös tul... Több mint felét adja a magyar mezőgazdaság az ország külkereskedelmi többletének az idén. Ez azt mutatja, hogy az ágazat jó irányban, jól fejlődik - ...
Megnéztük a magyar földbérlet szerzésének sorrendj... A nehéz éveket követően a gazdálkodók közül várhatóan sokan döntenek úgy, hogy másra bízzák a termelés kockázatát. Amennyiben alkalom nyílik a bérelt...