Disznó- és csirkehús helyett sáskát fogunk enni

Komoly problémákat okozhat a jövőben a növekvő társadalom hússzükségletének biztosítása. Szakértők szerint a jelenleg tömegesen tenyésztett és fogyasztott sertést, marhát és baromfit könnyen felválthatja a sáskahús, ezt ugyanis gazdaságosabban és környezetkímélőbben lehet előállítani, még nagy mennyiségben is.

A gyorsan fejlődő gazdaságok Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika – együttesen a BRICS országok – a világ népességének 40 százalékát teszik ki. A jövedelmek emelkedése és a városi középosztály erősödése révén az emberek még több húst fogyasztanak: 2003 és 2012 között, a BRICS országok húsfogyasztása 6,3 százalékkal nőtt, és a 2022-ig szóló előrejelzések szerint évi 2,5 százalékkal bővül.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) azt feltételezi, hogy 2050-re, ezek a feltörekvő piacok fogyasztják az állati eredetű fehérje (hús, tojás és tejtermékek) 29 százalékát. A kereslet kielégítésére azonban a hústermelést a mai évi 300 millió tonnáról 470-re kellene növelni. Ehhez azonban az kellene, hogy a takarmány gabona termelés addigra 260-ról 515 millió tonnára emelkedjen.

A sáskák fogják eltartani a jövőben az emberiséget? Még ez is megtörténhet
A sáskák fogják eltartani a jövőben az emberiséget? Még ez is megtörténhet

 

A New York-i Bigthink portál a fentiektől a flexitarianizmusig jut el, ami szerintük nem jelent egyet gyenge akaratú vegetariánusokkal, hanem azt, hogy nem csak a vágóhadakról származó proteinnel lehet élni. Itt vannak a rovarok – hivatkoznak egy, a rovarfogyasztást javasló nemrégiben készült ENSZ-jelentésre.

Ha megegyező térfogatú sáskát és marhát hasonlítunk össze, a rovarok 80 százalékkal kevesebb metánt bocsátanak ki, fehérje tartalmuk pedig kétszer annyi, mint a csirkecombé vagy a steaké.

A FAO adatai szerint a sáska 80 százaléka ehető, míg a csirkénél és sertésnél csak 55, a szarvasmarha esetében pedig 40 százalékról beszélhetünk. Ráadásul bőven van választék. Amint azt a térképen láthatjuk, Mexikóban és Kínában több mint 300 ehető rovarfaj van, de nagy a választási lehetősége Japán, a Kongói Demokratikus Köztársaság, India és Thaiföld lakosságának is. Sőt, állítólag az Egyesült Államokban és Európában több mint 100 ehető faj található. Mit mondjak: remélem, nem lesz kötelező.

Forrás: blog.syngenta.hu

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A 2013-as támogatási évi termeléshez kötött anyate... A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal88/2013 (V.30.) számúKÖZLEMÉNYEA 2013-as támogatási évi termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás igényl...
400 milliós támogatás sertésfeldolgozó üzemeknek... Vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak sertésfeldolgozó üzemek a sertéshús feldolgozásának, húskészítmények gyártásának és szállításának techno...
Hírekben gazdag volt és mozgalmas lesz a hét A tartalomból: Programajánló Milliárdos károk, milliárdok a mezőgazdaságban Friss, heti piaci körkép Elkezdődött a Hajdúhét Hajdúbö...
98 millió forint a sertésprogramra 98 milliós forintos forrást biztosít a Vidékfejlesztési Minisztérium a tenyésztést szolgáló technikai eszközök beszerzésére a sertésprogram keretében....
Mi a helyzet a szarvasmarha piacon? – Interj... A termelési költségek növekednek, a takarmány drága, az eladási árak pedig ezeket nem követik – a mezőgazdaságban sok állattenyésztő küzd ezzel a prob...
Állatkínzás vagy az év mezőgazdasági találmánya? &... A hónap egyik legkülönösebb híre, hogy az argentin kormányzati kutatóintézet, az INTA kifejlesztett egy olyan hátizsákot, amit a szarvasmarhákra csato...