Az elmúlt 20-25 évben Vas megyét is sújtja a csökkenő mezőgazdasági területek okozta probléma. A gazdák viszont okosan használják fel a megmaradt területet, olajnövények termesztésével próbálnak minél több jövedelemre szert tenni. De hogyan jutottak el idáig a 20 évvel ezelőtti ’nagy cukorrépa mánia’ óta?
Vas megyében az utóbbi 25 évben folyamatosan csökkent a mezőgazdasági termőterület. Összesen 27 ezer hektárral lett kevesebb, amiből 13 ezer hektár szántó tűnt el. A területek fogyásának oka a különböző, úthálózatot érintő beruházások, valamint lakóparkok építése és üzemi területek fejlesztése volt.
A termőterület méretének változásával a termesztett növények aránya is átalakult a megyében. A 90-es évek elején még a teljes szántóterület 63 százalékán termesztettek a gazdák gabonát, 6 százalékon olajnövényt. Mára ez az arány lényegesen módosult. Körülbelül 59 százalékra csökkent a gabonafélék aránya, míg az olajnövények a teljes terület 19 százalékát foglalják el. Silókukoricát a 20 évvel ezelőtti terület felén termesztenek és a szálas takarmányok termőterülete is harmadára zsugorodott. Az adatokból az látszik, hogy az állattenyésztési ágazat folyamatosan kezd beszűkülni, egyre kevesebben foglalkoznak ezzel.
Cukor helyett olaj lett a jövedelem forrása
Húsz évvel ezelőtt még javában folyt a cukorbiznisz Vas megyében is. Mintegy 6690 hektáron termeltek cukorrépát, ami vezető bevételi forrásnak számított a gazdák körében. Az évek múlásával megszűnt a cukorgyártás a környéken, így egyre kevesebben termelnek cukorrépát. Mára csak pár száz hektáron árválkodik a megyében.
A cukorrépa háttérbe szorulásával a termelőknek új árunövényt kellett keresniük, amely jövedelmezően termeszthető a továbbiakban. A repcében láttak fantáziát, így megkezdődött az átállás. 1990 és 1995 között 1400 hektáron termesztettek repcét Vas megyében. Mára ez a termőterület csaknem 20 ezer hektárral emelkedett! A területváltozás az adatok szerint 6 ezer hektár cukorrépa, 5 ezer hektár silókukorica, 4 ezer hektár lucerna és 5 ezer hektár gabonaféle területének rovására következett be. Napraforgónál ekkora ugrás nem látható, folyamatosan 7 és 9 ezer hektár között ingadozik az olajnövény termőterülete.
Az átállás egy valamit nem terhelt meg igazán: a gépparkokat. A gazdák gépi kapacitásai ugyanis mindig is a gabonatermesztést szolgálta, ezek a gépek pedig alkalmasak a napraforgó és a repce termesztésére is. Épp ezért sok termelő repce-búza-repce sorrendben termeli a növényeket, ami a növényvédelmet jelentősen megnehezíti. Egyre jobb és erősebb gombaölőket kell használniuk ugyanis a gazdáknak.
Valamit azonban nagyon jól csinálnak a Vas megyei gazdák: a régebbi 1317 tonnás hektáronkénti repce termésátlag mára 2347 tonnára emelkedett, a napraforgó hektáronkénti hozama pedig 1 tonnával emelkedett a 10-20 évvel ezelőtti (1631 tonna/hektár) mennyiséghez képest. Úgy tűnik, a Vas megyei gazdák valóban az olajnövényekben találták meg a jövedelmezőség kulcsát.
Forrás: vaol.hu
