Sokként érte a hazai struccágazatot az afrikaiak húsexportja, ám a jelenlegi helyzetben is lehet nyereséges a tartás. Ehhez azonban az kell, hogy a tenyészállat- és a csibeneveléstől a feldolgozással bezáróan mindent maga végezzen a termelő.
Nyakas Dániel, az Országos Strucctenyésztők Egyesületének elnöke véleménye ez, aki a Hajdúnánás melletti farmján maga is tart jelenleg mintegy 300 afrikai futómadarat. A szakember hozzátette, hogy ők, a fiatal gazdák induló támogatásán kívül nem tudnak telepi technológiák, gépek, berendezések támogatását megpályázni úgy, mint más haszonállat tartók. Egyesületük azon is dolgozik, hogy lehetőség szerint ők is élhessenek az Európai Unió által biztosított pályázati lehetőségekkel. Ám ennek ellenére mintegy másfél évvel ezelőttig nagyon jó haszonkulccsal tudták értékesíteni a strucctojást, a strucchúst a belsőségekkel, és a struccbőrt. A 2015-ben kezdődött, majd 2016-ban kiteljesedett negatív tendenciák azonban a hazai mezőgazdaság egyik kivételesen sikeres ágazatával kecsegtető strucctartást „visszanyomták” a magyar állattenyésztés átlagszférájába – nyereséges, ha a termelő mindent maga csinál.
Az uniós intézkedés bevezetése előtt élősúlyban 3,2–3,4 euró volt egy kilogramm strucc, míg a boltokban árusított struccfilé kilója 30–40 euró, addig a jelenlegi ár mindkét tétel esetében mintegy 40 százalékkal alacsonyabb.
És még másik kettő…
Az árak csökkenéséhez vezető mennyiségi és vám nélküli afrikai export mellett azonban az európai termelőket hátrányosan érintő további intézkedésekre is fény derült. – Beszereztünk egy olyan, Dél-Afrikából származó, előhűtött strucchúst, amelynek 40 napos szavatossága márciusban lejárt, majd lefagyasztották, így 2020-ig még forgalomban tartható. Ezt a strucchús csomagot eljuttatjuk az Európai Élelmiszeripari Hatósághoz. Amit megtehettek az afrikaival, azt az Európában előállított strucchússal nem lehet megcsinálni. A mi strucchúsunk vagy előhűtött, vagy fagyasztott termékként hozható csak forgalomba – részletezte a szakember, majd egy, a számukra újabb hátrányos megkülönböztetéssel folytatta. Elmondta, hogy amíg madárinfluenza miatt Európában egész körzeteket zártak le, addig Afrikában csak azt a telepet, ahol észlelték a megbetegedést.
Nincs más kiút, mint előre menni
Természetesen az európai, köztük a hazai strucctartók sem nyugodtak bele ebbe a helyzetbe, és a maguk eszközeivel igyekeznek, ha nem is visszaállítani a 2015 augusztusa előtti állapotot, hanem egyfajta „arany középút” felé terelni kontinens strucchús-piacát. Szeretnék elérni, hogy ugyanazok a szabályok legyenek érvényesek az európai és az afrikai termelőkre, piacokra. Ezen munkálkodnak az országok tenyésztői, valamint a kontinens élelmiszeripari hatósága. Megegyezésre egyelőre nincs jel, ugyanakkor bizonyos, hogy csak az európai termelők nem tudják kielégíteni a kontinens strucchúsigényét.
– Szeretnénk elérni, hogy az európai piacon a kontinensünkön előállított strucctermékek kerüljenek előtérbe. Az elmúlt másfél év nagyon megrengette mind a hazánk, mind egész európai strucctartóit, de bízunk abban, hogy újra lesz igény a jobb minőségű termékeinkre. Mi, kelet-európai strucctartók, elfelejtettük az egyik legfontosabb piaci szegmenst, a feldolgozás adta lehetőségeket. Az elmúlt években nagyrészt külföldi piacra értékesítettek a tartók, mégpedig élő állatokat. A kiaknázatlansága miatt nekünk a magyar piacot, a hazánkban lévő multikat, a magyarországi éttermeket kell megcéloznunk, ahol újra be kell vezetni a köztudatba a strucchúst. Rövidtávú cél, a zömmel fiatal új strucctartó generáció vezetőjeként, egy költséghatékony tartástechnológia kialakítása, ahol a lehető legtöbb madarat tudjuk felnevelni. Az egységes technológia által közel azonos minőségű végtermék előállítására lehetünk képesek. A madár tényleg szinte minden porcikája hasznosítható, a hazai piacot viszont teljesen „elfelejtettük”, de teljesen nyilvánvaló, hogy van igény a prémium kategóriás, roppant egészséges strucchúsra – beszél a várható jövőről Nyakas Dániel.
Forrás: haon.hu
