A tervek szerint az Agrárminisztérium hamarosan elindíthatja azt a programot, amelyben képzett falugazdászok segíthetik a határon túli magyar gazdák munkáját. Az érintettek ezzel számos támogatáshoz és pályázati pénzhez juthatnak hozzá, a gazdaságok fejlődése pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy minél többen találják meg számításukat a mezőgazdaságban és a szülőföldjükön.
A Magyar Idők számolt be arról, hogy fontos mérföldkőhöz érkezett a határon túli magyar gazdálkodók támogatására irányuló kormányzati törekvés. Az idén elindulhat a teljes Kárpát-medencét lefedő falugazdász program; a hálózat működtetésére évente több, mint 420 millió forint áll rendelkezésre. Ebből az összegből több, mint száz külhoni szakember láthatja el fontos információkkal és a gazdálkodáshoz szükséges tanácsokkal a határon túl élő magyar termelőket. Nagy István agrárminiszter a lapnak elmondta, hogy a tárca ma már mintegy 50 agrárszervezettel működik együtt, rajtuk keresztül nagyjából 500 ezer magyar, a gazdálkodással foglalkozó családot érnek el.
Kevesebb vagy semmilyen információ
A határon túli gazdaszervezetek elnökei évek óta jelzik, hogy az ottani magyar agrárvállalkozókhoz egyáltalán nem, vagy nem kellő mértékben jut el a gazdálkodásukat elősegítő támogatási vagy szakmai jellegű tájékoztatás – mondta a tárcavezető. Ez az államnyelv, illetve a modern információs technológiák nem megfelelő szintű ismeretéből, másrészt pedig abból fakad, hogy a magyar gazdák többségét jellemző kis- és középgazdálkodói rétegnek nincs megfelelő érdekképviselete. Továbbá nem létezik kiépített, a gazdák szakmai orientációját szolgáló intézményrendszer az érintett országokban.
A Kárpát-medencei falugazdász program célja ezért az, hogy a határon túli agrárszervezetek olyan falugazdászokat alkalmazzanak, akik jól ismerik az adott ország nyelvét, magas szintű informatikai ismeretekkel és agrárvégzettséggel is rendelkeznek. Így használható segítséget nyújthatnak az ottani magyar gazdálkodóknak.
A programra elkülönített forrás olyan befektetett eszköz, amelynek hatástöbbszöröző eredménye van. A falugazdászok munkájának hála a külhoni mezőgazdászok bevonhatóvá válhatnak az anyaországi kül- és belkereskedelembe is, a támogatások által pedig megerősödhetnek a gazdaságok – mondta Nagy István. A szakemberek legfőbb feladata az aktuális pályázati lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás, valamint azon életképes, magyar tulajdonosi körrel bíró és minőségi élelmiszert előállító kis- és közepes agrárvállalkozások feltérképezése és regisztrációja, amelyekkel növelhető a külhoni magyarság gazdasági ereje.
Képzések, helyben maradás
Ennek köszönhetően biztosítható a szülőföldön való érvényesülés – folytatta az agrárminiszter, aki hozzátette: a mezőgazdaság a vele foglalkozókat jó értelemben véve röghöz köti, és ezáltal a szülőföldön való megmaradás, a boldogulás egyik legfontosabb eszköze lehet. Éppen ezért fektettek az elmúlt években nagy hangsúlyt a külhoni agrároktatás támogatására is. Ma már gyakornoki program és ösztöndíj-lehetőségek várják a fiatalokat, továbbá a felnőtteknek is indítottak képzéseket. A tervek között szerepel határon túli magyar nyelvű mezőgazdasági szakképzés gyakorlati oktatóközpontjainak létrehozása is – írja a lap.
