A mézfogyasztás fontosságáról, a méz élettani hatásairól és táplálkozásban betöltött nélkülözhetetlen szerepéről indít közös fogyasztásösztönző kampányt az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC), az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A „Legyen minden nap, mézes nap!” szlogent viselő, két hónapon át tartó őszi mézfogyasztást ösztönző kampány során különböző rendezvényeken, valamint online és rádióban is népszerűsítik a mézet.
A méhészet Magyarországon 20 ezer család megélhetéséhez járul hozzá. Ráadásul a méhészek kiváló minőségű mézeket készítenek, amit az is mutat, hogy ezek kétharmadát a nyugat-európai piacon értékesítik – írta az őszi méz fogyasztásösztönző kampány sajtóanyaga.
A kampányindítón Nagy István agrárminiszter elmondta, hogy a méhészek idén közepes mennyiségű mézet állítottak elő az előző évekhez képest. Azonban a megtermelt méz kiváló minőségű. Magyarország méznagyhatalomnak számít, hiszen Európában itt van a második legnagyobb méhsűrűség, mintegy 20 ezer méhész gazdálkodik az 1,2 millió méhcsaláddal. A miniszter ugyanakkor hozzátette: „Sajnálatos, hogy mézfogyasztásban az ország nem szerepel az élen, bár az utóbbi években az éves szinten egy főre jutó mézfogyasztást sikerült 30-40 dkg/főről 70-80 dkg/fő mennyiségre emelni. A legtöbb európai országban viszont ennek kétszeresét fogyasztják az emberek.”
Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy örömmel álltak a kezdeményezés mellé, amely a szakmai partnerséget és a fogyasztók tudatos vásárlásra ösztönzését tűzik ki célul. Az ügyvezető a kampány elemeiről is beszélt: „Az őszi promócióban két hónapon keresztül rendezvényekkel, rádiókampánnyal és közösségi média megjelenésekkel hívjuk fel a figyelmet a méz sokféleségére és a mézfajták fogyasztásának egészségre gyakorolt, jótékony hatásaira. Először is országos és helyi rádiókampányra készülünk, amelyben külön szpot készül a felnőtteknek és a gyermekeknek. Másrészt a kampány a már meglévő, OMME által szervezett, méz népszerűsítő rendezvényekre is épít. Így nem csak elhúzzuk a mézesmadzagot, hanem lehetőséget teremtünk a kedvenc mézfajták kiválasztásárára is. Ezzel hosszút távon is kedvet csinálhatunk a mézfogyasztáshoz.”
Ennek keretében novemberben az iskolai „Mézes reggeli” alkalmával közel 500 intézményben mintegy 100 ezer gyermekhez szeretnénk eljutni. Decemberben az érdeklődők a zalaegerszegi Kárpát-medencei Mézfesztiválon, valamint a gyulai Méz- és Mézeskalács Nemzetközi Fesztiválon találkozhatnak a mézes promócióval.
Jó lenne, ha a magyar mézet hazánkban lehetne eladni, és itt is ennék meg
Bross Péter, az OMME elnöke elmondta, hogy az éves méztermelés az elmúlt 10 évben az időjárás és az egyéb körülmények függvényében 15 és 30 ezer tonna között alakult. Ebből a belföldi mézfogyasztás évente mintegy 7-8 ezer tonna. A kampány egyik célja, hogy növekedjen ez az arány. A szakmai szervezet elnöke erre egy példát is hozott: „elsőre talán meglepőnek tűnik, de ha az emberek 60-70 százaléka naponta elfogyasztana egy teáskanál mézet, akkor az összes belföldön megtermelt mennyiség elfogyna.” Bross Péter szerint ez azért lenne nagyon fontos, mert jelenleg a mézek mintegy 80 százalékát exportálni kell.
A méhész szakma és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kapcsolatáról beszélt Győrffy Balázs. A NAK elnöke kiemelte, hogy az Európai mézes reggeli elnevezésű akciót már évek óta támogatja a Kamara, amely olyan gyermekekhez is juttathat el mézet, akiknek egy része talán még soha nem fogyasztott ilyen élelmiszert. Győrffy Balázs azt is hozzátette: „az Európai Unióban évente átlagosan megtermelt 250 ezer tonna mézből Magyarország 10 százalékkal részesedik. Mivel a megtermelt méz mintegy 80 százalékát a határokon túl adják el, a világ mézkereskedelméből 5 százalékkal részesedik az ország, amely méretéhez képest hatalmas arány.”
Sokan nem is gondolnák, hogy a természetes antibiotikumnak tartott méz egy kilogrammjáért a méheknek nagyjából 4 millió virágot kell meglátogatniuk, mialatt közel 170.000 km-t repülnek. Az élelmiszeripar 76 százaléka és a zöldség-gyümölcs termesztés 84 százaléka függ a méhek beporzásától, nélkülük bolygónk ökoszisztémája nem működne.
