A zöldség- és gyümölcstermesztő szakma gyűlt össze Debrecenben, a FarmerExpo rendezvényen, hogy megvitassák, melyek az aktuális problémák és megoldások a kertészeti ágazatban. Ismertették, melyik kártevők ellen kell a leginkább felkészülnie a gazdálkodóknak, valamint azt is, hogyan tehető hatékonyabbá és olcsóbbá a növényvédelem.
A rendezvényről a FruitVeb oldal számolt be, ezt az anyagot szemléztük. A konferenciát Gonda István professor emeritus (Debreceni Egyetem MÉK Kertészettudományi Intézet) és Terbe István professor emeritus (Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék) nyitották meg. A professzorok elmondták, hogy a kertészeti ágazat sokféle és jelentős gonddal küzd, ezért nem lehetett egy kisebb területet választani a konferencia programjának.
„A hatékonyság fokozásának jelentősége a zöldségtermesztésben” címmel Ledó Ferenc a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke tartott előadást, aki a hatékonyság, a termelékenység és a gazdaságosság kölcsönhatásainak elemzésére építette a témáját. Bemutatta az innováció jelentőségét, valamint a technológiai fejlesztések szükségszerűségét is. Továbbá kiemelte, mennyire fontos a precíziós gazdálkodás bevezetése, hogy a kertészek gazdaságosabban tudjanak termelni
„A kártevők elleni védekezés kihívásai napjaink zöldség- és gyümölcstermesztésében” témában Pénzes Béla, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Rovartani Tanszékének egyetemi tanára beszélt. Elmondta, hogy a kertészetekben a növényvédelem kihívásai időről időre változnak, ennek okai pedig:
- a termesztéstechnológia elemeinek változása,
- a vetésszerkezet átalakulása, a vetésforgó hiánya,
- a növényházi termesztés,
- az átmeneti takarásos termesztés terjedése,
- az inváziós rovarfajok megjelenése, valamint
- a klímaváltozás.
A gyümölcstermesztésben a termesztéstechnológiák változása pedig az alanyhasználat, a peszticid használat, a gyomirtás változásában van. Új kártevő fajok jelentek meg: az amerikai keleti cseresznyelégy, a szelídgesztenye-gubacsdarázs, a nyugati dióburok-fúrólégy, a foltosszárnyú muslica valamint az ázsiai márványos poloska. A védekezés nagyon nehéz ellenük. A korábban már megismert kártevők is gondot okozhatnak. Ezek például a vértetű, a kaliforniai pajzstetű, és a cserebogár pajor, ami szinte megoldhatatlan gondot okoz a homoktalajú ültetvényben.
Szerinte jó úton jár a zöldséghajtatásban a növényvédelem, a jelentős kártevők ellen a biológiai növényvédelem hatékony védelmet ad a kultúráknak. A mai legnagyobb feladat a hajtatásban a vándorpoloskák terjedése. A szabadföldi termesztésben pedig a gyapottok bagolylepke jelenti a legnagyobb gondot – mondta.
Pénzes Béla ismertette az egyes kártevők esetén lehetséges megoldásokat. A kémiai szerhasználaton kívül a biológiai, integrált eszközök jelentőségét hangsúlyozta, mint a helyes megfigyelés és a csapdázás.
A problémák megoldására a következőket javasolta:
- a hazai kertészeti kultúrák növényvédelmét segítő kutatások támogatása,
- előrejelzési módszerek fejlesztése/adaptálása, automatizálása,
- növényvédelmi technológiafejlesztési kutatások,
- innováció felgyorsítása,
- táblaszintű előrejelzésre alapozott, független szaktanácsadás,
- növényvédelmi költségek csökkentése,
- peszticidterhelés csökkentése,
- felkészülés a neonikotinoidok esetleges visszavonásából adódó gondok megoldására.
A teljes anyagot a FruitVeb cikkében olvashatja el.
