Gazdálkodói tájékoztató az aszálykár bekövetkezése utáni teendőkről

A mezőgazdasági termelést érintő kedvezőtlen időjárási jelenségek okozta károk kezelése, így az aszálykárok kompenzálása is a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretein belül történik. A tájékoztatás leírja az aszálykárok kárenyhítési rendszerben történő kezelését, a szerződéses kapcsolatokra vonatkozó szabályokat és az agrártámogatások feltételeinek aszály miatti lehetetlenülése esetén alkalmazandó vis maior bejelentés szabályait.

Agrárkár-enyhítési rendszer: A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvényben foglalt, kárenyhítés során alkalmazott aszályfogalom szerint aszály akkor következik be, ha a növény vegetációs időszakában, 30 egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a 10 millimétert nem éri el. Vagy a lehullott csapadék összes mennyisége nem éri el a 25 millimétert és a napi maximum hőmérséklet legalább 15 napon meghaladja a 31 °C-ot – írta a NAK a Gazdálkodói tájékoztató anyagról.

Kevés bála lesz idén a szárazság miatt - a gazdálkodói tájékoztató az aszálykár bekövetkezése utáni teendőkről nyújt felvilágosítást - Fotó: Magro.hu - CSZS
Kevés bála lesz idén a szárazság miatt – a gazdálkodói tájékoztató az aszálykár bekövetkezése utáni teendőkről nyújt felvilágosítást – Fotó: Magro.hu – CSZS

Kárösszefüggések aszály után

Az aszály, mint időjárási jelenség és a bekövetkezett mezőgazdasági kár között ok-okozati összefüggésnek kell lennie, amelyet a területileg illetékes megyei kormányhivatal (agrárkár-megállapító szerv) igazol. Aszálykár a kárenyhítési rendszer szempontjából akkor fordul elő, ha az aszály bekövetkezett és az bizonyíthatóan az érintett növénykultúra hozamcsökkenését okozta. Az aszálykár-bejelentéseket a károsodás növényen történő első észlelését követő 15 napon belül, elektronikus úton kell megtenni ügyfélkapus hozzáféréssel a Magyar Államkincstár honlapján elérhető MKR Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer alkalmazáson keresztül. A kárbejelentésben a falugazdászok segítséget nyújtanak.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat agro.met.hu/ honlapján településekre lebontva közöl információkat a termelők és a hatóságok számára az aszály, felhőszakadás, vihar, valamint az őszi-, téli- és tavaszi fagy kedvezőtlen időjárási jelenségek bekövetkezéséről, amely információk az ellenkező bizonyításáig alkalmazandók az agrárkár-enyhítési eljárásban.

Az aszálykárok után a kárenyhítési rendszerben tag termelő az alábbi fő támogatási feltételek együttes teljesülése esetén jogosult kárenyhítő juttatásra:

  • a termelő az aszálykárt annak első észlelését követő 15 napon belül bejelenti az agrárkár-megállapító szervhez,
  • az aszálykár miatt a növénykultúrában bekövetkezett, 30%-ot meghaladó hozamcsökkenést (terméskiesést) és a 15%-ot meghaladó hozamérték-csökkenést (termelésiérték-kiesést) az agrárkár-megállapító szerv igazolja,
  • a termelő a kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-ig maradéktalanul megfizeti,
  • a termelő által aszálykárra bejelentett terület az agrárminiszter aszályhelyzetről szóló, szeptember 30-a után kiadott éves közleményében – amely a teljes tárgyévi vegetációs időszak vonatkozásában tartalmazza mindazon területeket, ahol aszály volt megfigyelhető – szerepel, és
  • a termelő a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét november 30-ig benyújtja.

A kárenyhítés keretében megjelentetett miniszteri aszályközleményt kizárólag az aszálykárt szenvedett termelők kárenyhítő juttatásának kifizetése érdekében adják ki. A közlemény egyéb szerződési kötelezettségek alól nem ad felmentést, nem eredményezi egyéb teljesítési kötelezettség automatikus elengedését.

Szerződéses kapcsolatokra vonatkozó szabályozás

A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 5. § (2) és (3) bekezdései szerint a mezőgazdasági termelő egészben vagy részben csak abban az esetben mentesül a szerződésben rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény értékesítésének kötelezettsége alól, ha a mezőgazdasági termény értékesítésére annak betakarítása előtt kötött adásvételi szerződésben egyedi azonosításra alkalmas módon meghatározták azon mezőgazdasági földterületeket, amelyen megtermelt terménnyel az eladó a szerződésben foglaltakat teljesíti, és meghatározták az adott területeken hektáronként megtermelhető szokásos termény mennyiségét és

  • a rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény a mezőgazdasági termelő ellenőrzési körén kívül eső ok miatt nem termett meg, amelyről a másik szerződő felet még a termény betakarítása előtt értesítette, valamint
  • a káresemény bekövetkezését a mezőgazdasági kockázatkezelési törvénynek megfelelően az agrárkár-megállapító szervhez történt bejelentés alapján kiállított hatósági döntéssel igazolta.

Fontos tudnivalók a kárbejelentésről

A mezőgazdasági kockázatkezelési törvény vonatkozó rendelkezései alapján a termelő szerződéses kötelezettségei teljesítése során, az aszálykár miatti teljesítési lehetetlenülés alátámasztására felhasználhatja a kárenyhítési eljárásban a kárbejelentés nyomán az agrárkár-megállapító szerv által meghozott, káresemény bekövetkezését igazoló hatósági döntést. A kárbejelentésre hozott döntésben szerepel többek között a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének ténye, a várható hozamcsökkenés mértéke és a kár helye is.

Agrártámogatásokhoz kapcsolódó vis maior-bejelentés

Az ügyfélnek lehetősége van bejelentést tenni, amennyiben elháríthatatlan külső ok (vis maior helyzet), például aszály miatt valamilyen támogatási feltételt nem tudott betartani, vagy nem tudja már a betartását vállalni. Ez alapján más támogatási jogviszonyból fakadó kötelezettségek alól kaphat a termelő felmentést. A Magyar Államkincstár – többek között szakhatósági igazolás vagy más hitelt érdemlő tényadatok alapján – vis maiornak ismer el minden olyan különleges körülményt, cselekményt vagy eseményt, amely előre nem látható, és amelynek következményeit az adott helyzetben általában elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan áldozat árán lehetett volna elhárítani. A vis maior esemény bekövetkeztével kapcsolatos bejelentést a Magyar Államkincstár által e célra rendszeresített elektronikus formanyomtatványon (W0193 vis maior bejelentés nyomtatvány) kell benyújtani, szintén a mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon keresztül – írja a Gazdálkodói tájékoztató.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Figyelem! 2013. november 30 -ig van lehetőség káre... A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásához szükséges dokumentumokat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapjáról lehet letölteni. A...
Belehúzott a növénytermesztés – Az 50. hét egyben... Beerősített idén a növénytermesztés, jó üzletnek tűnik a mezőgazdaság, fáradhatatlanul építjük az agrárkapcsolatokat, támogatások özönlik el az agrárs...
Egész évben lehet vis maior bejelentést tenni az M... A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy az egységes kérelem beadási határideje után is lehetőség van vis ma...
Így gondozza gyümölcsfáit! Hasznos információkat tartalmazó cikkekre bukkantunk a Kapanyél blogján. Legyen kis, vagy nagy kertről, virágokról, vagy gyümölcsökről, ültetvényekről...
Agrártámogatási rendszer átalakítása – szeri... A mezőgazdaság ellen végrehajtott „terrortámadásnak” nevezte Horváth Gábor a MOSZ elnöke a területalapú támogatások rendszerének átalakítását. A Piac ...
Megérkezett az agrártámogatások átalakításáról szó... Már Ön is elolvashatja az új agrártámogatási rendszerről szóló rendeletet a Magyar Közlöny csütörtöki számában. Az egységes területalapú támogatás öss...