Megoszlik a gazdák véleménye a hagyományos és az ökológiai termesztés hatékonyságáról és eredményeiről. De mi a helyzet ott, ahol a családunk tölti a mindennapokat? A szántóföld és az ültetvények mellett az otthonunkban is beválhat a vegyszermentes növényvédelem. Cikkünkben összefoglaljuk, hogyan védekezzen a dísznövények károkozói és betegségei ellen.
A legyengült növényeinknél előbb-utóbb megjelenhetnek a gombabetegségek, a kártevők illetve bizonyos makro- és mikroelemek hiánybetegségei. A Tudatos Vásárlók Egyesülete leírta, milyen vegyszermentes praktikákkal orvosolhatjuk a dísznövények bajait.
Vegyszermentes növényvédelem a kártevők ellen
A leggyakoribb és legelterjedtebb kártevők a levéltetvek. Főleg a zöld vagy fekete színű változatai fordulnak elő a szobanövények levelein és hajtásain. Jellemzőjük, hogy szabad szemmel is jól láthatóak, pici, hártyás szárnyuk van, és lassan mozognak.
A levéltetveknél a legkézenfekvőbb módszer a mechanikai tisztogatás, ilyenkor enyhén szappanos vízzel mossuk le a növény fertőzött részeit. Az erősen fertőzött részeket egész egyszerűen vágjuk le a növényről. A levéltetvek ellen régi, jól bevált szer a timsó. Ha 5 liter vízben feloldunk 50 g timsót, és ezzel az oldattal permetezzük le a tetves fákat, bokrokat, vagy szobanövényeket, a tetvek elpusztulnak. A házi módszerek közül jó még a csalán, a vöröshagyma, illetve a dohánylevél (cigaretta) áztatásával előállított oldat, ami változó hatékonysággal gyéríti a kártevőket.
Rokonszenv és ellenszenv
A vegyszermentes növényvédelem egyik módszere bizonyos növények párosítása és összeültetése, amelyek riasztó (repellens) hatással vannak a levéltetvekre. Ilyen hatásáról ismert a levendula, a bársonyvirág (büdöske), illetve a zsálya.
A pajzstetvek nevüket az alakjukról kapták, mert testüket kagylószerű burok védi. A növény különböző részeire tapadnak, helyváltoztató mozgást nem végeznek. A pajzstetveknél már erélyesebben kell fellépnünk, mivel a kártevőt körülvevő „páncél” ellenáll az enyhe lemosásnak, illetve a permetezésnek is. Nála hatékonyabb, ha szivaccsal ledörzsöljük őket a szárról és a levelekről, vagy étolajjal bekenjük az erősen fertőzött részeket. Ettől a pajzstetvek egész egyszerűen megfulladnak. A pajzstetű ettől még nem tűnik el, a kiszáradt „pajzsok” sokszor a növény felületén maradnak, amit később el kell távolítani.
A takácsatkák szabad szemmel nem, vagy csak nehezen észrevehető, pókszerű kártevők. Finoman szőtt hálójuk védelmében – elsősorban a levelek fonákján – szívogatják a növények nedveit. Többnyire a száraz levegőjű lakásokban élő szobanövényeken fordulnak elő. Fejlődésüknek kedvez a magas hőmérséklet, az alacsony páratartalom és a túltrágyázás. A legjobb a növényt zuhany alatt lemosni, és párás körülményeket teremteni párologtató tálcával, napi kétszeri párásítással. Ha pedig a növény mérete nem szab határt, átlátszó fóliába is csomagolhatjuk a növényt néhány napra.
Kórokozók, betegségek
A szobanövényeken a gombás megbetegedések közül elsősorban a lisztharmat, a korompenész illetve a szürkepenész fordul elő.
A leggyakoribb probléma a lisztharmat. A betegség a levelek színén, fehéres-szürkés pöttyök-foltok formájában jelenik meg. Erős fertőzése esetén a növény levelei elszáradnak és lehullanak. A lisztharmat ellen eredményes és kímélő módszer a növény leveleit sóoldattal (1 dkg só 1 liter vízhez) vagy zsurlóteával permetezni. Vagy ültethetünk bazsalikomot a növények közelébe, amely gátolja a lisztharmatfertőzés terjedését, és amellett remek fűszer az olasz ételek készítéséhez.
A korompenész a pajzstetvek és levéltetvek ürülékén, azaz a mézharmaton telepszik meg. Elcsúfítja a növényt, és gátolja a fotoszintetizálásban, de egy egyszerű szappanos oldattal eltávolítható.
A szürkepenész jelenléte mindig rothadást jelez. Hátterében rendszerint elhaló növényrész vagy a túlöntözött talaj áll. A penészes növényt vagy növényrészt alkohollal fertőtlenített ollóval, vagy késsel távolítsuk el, ügyelve arra, hogy a megmaradt növényrészen ne maradjon rothadó rész. Talajpenészedéskor érdemes a növény gyökerei közül kimosni a fertőzött közeget, és új virágföldkeverékbe ültetni a növényt. Ilyenkor ügyelni kell a megfelelő méretű virágcserép kiválasztására.
Hiánybetegségek
A növények hiánybetegségeit és azok tüneteit hosszasan lehetne sorolni és részletezni. Azonban a kialakulásukat megelőzni sokkal egyszerűbb. Az ültetőközeg – elsősorban virágföld – rendszeres felügyeletével a hiánybetegségek elkerülhetők.
A szépen növekvő szobanövényeinket érdemes évente, általában tavasszal átültetni. A gyökérzetet minden alkalommal vizsgáljuk meg, és annak erőnléte szerint válasszunk kisebb vagy nagyobb ültetőedényt. Az egészséges gyökérzet sűrűn áthálózza a földlabdát. Ilyenkor a földlabda széle fehér a sűrű gyökérzettől, az erős gyökerek pedig már a cserép lyukain is kinyúlnak. Ekkor mindenképp ültessük át a növényt!
Tápoldatozni csak a nyári – fényben gazdagabb – időszakban (áprilistól szeptemberig) kell. Télen a növény a csökkent fényviszonyok között nem használ annyi tápanyagot, mint nyáron. Ezért októbertől márciusig felesleges a szerek alkalmazása.
Ha tovább olvasna a dísznövényekről, ebben a cikkünkben teheti meg.
