Az ökológiai gyümölcsültetvények részesedése a teljes ökológiai területből mindössze 1,2 százalékra tehető Európában. Az EU-28 ökológiai gyümölcstermő területe az elmúlt években nagyságrendileg 110 ezer hektár körül alakult. A zöldségtermesztéshez hasonlóan az ökológiai gyümölcsültetvények esetében is első Lengyelország. Olaszország áll a második helyen, ahol az utóbbi évek átlagában nagyjából 20,5 ezer hektárra tehető az ökológiai ültetvények összes területe. Európa harmadik legnagyobb biogyümölcs-termesztője pedig Törökország. Ami hazánkat illeti, az ökológiai zöldség- és gyümölcstermeléshez kedvezőek a külső gazdasági környezeti elemek.
A II. Bio Alma Napok tanácskozáson közel 80 gazdálkodó és az ökológiai gazdálkodás több képviselő szervezete vett részt. A tanácskozás főbb tapasztalatait a hazai biogazdálkodás kilátásaival összefüggésben a FruitVeb foglalta össze bővebben.
A biogyümölcsök közül az almatermésűek és a csonthéjasok a legjelentősebbek. Az almatermésűek területe az EU-ban az elmúlt évek átlagában megközelítette az 59 ezer hektárt. Az ökológiai termesztésű almatermésűek Uniós termőterületében meghatározó a lengyel termelés. A lengyelországi terület több, mint felét teszi ki az EU-s területnek. A lengyel bioültetvények legnagyobb részén az almatermésűeket termesztik. Az EU-ban az almatermésűeken kívül nagy jelentőséggel bír az ökológiai termesztésű csonthéjasok termőterülete, de közel 20 ezer hektárral elmarad az almatermésűektől. A legnagyobb területen termelő ország Olaszország, ahol az ökológiailag termesztett csonthéjasok területe a 11 ezer hektárt is meghaladja. Lengyelország ugyanakkor előkelő helyen áll a csonthéjasok esetében is, igaz itt már csak a második helyen van. Azonban a 6,5 ezer hektárt meghaladó termőterületük még így is jelentős.
Ilyen a magyar ökogazdálkodás termelési állapota
Magyarországon a statisztikai adatok alapján 2005 és 2015 között mintegy 1 400-2 000 termelő foglalkozott ökológiai gazdálkodással. Az ökológiai terület mérete ebben a 10 évben gyakorlatilag stagnál és nagyjából 125-130 ezer hektárra tehető. Az ökológiai gazdálkodás termelési szerkezete hasonlóan alakult, mint az EU-átlag, a terület felét (65 640 hektárt) a gyepterületek teszik ki, 40 százalék körül van a szántóföldi növénytermesztés részaránya (52 070 ha), és nem éri el az 5 százalékot (5 475 ha) a gyümölcsültetvények részesedése. A fennmaradó mintegy 5 ezer hektár pedig a zöld ugar.
A hazai ökológiai zöldség-gyümölcs termelés fejlődési lehetőségei
A FruitVeb anyaga szerint az ökológiai zöldség- és gyümölcstermelés vonatkozásában megállapítható, hogy a külső gazdasági környezeti elemek között alapvetően fejlődést segítő tényezőket lehet találni.
Ezek a következők:
Folyamatosan növekedő vásárlói igény az európai, illetve a világpiacon. Általában keresleti piac alakul ki. A piaci részesedésünk az európai termelésből 1 százalék alatti, így a bővülés lehetőségei a piac oldaláról adottak.
Közepes időtávon (kb. 5 év) a versenytársak sem feltétlenül jelentenek korlátot a fejlődésben, mert a biotermékek piaca a minőség oldaláról egzaktul szabályozott. Ezért a minőség tekintetében nehéz versenyelőnyhöz jutni. A piaci igények folyamatos növekedésével pedig a piacon általában túlkereslet uralkodik. Ez jelentősen tompítja a versenytársak hatását, ugyanis a piac jelenleg a hazai termelés többszörösét is fel bírná venni. Vagyis a problémát nem a versenytársak és az általuk generált (ár)verseny, hanem a hazai árualap hiánya jelenti.
A biotermékek kedvező jövedelmezősége, magasabb profittartalma a nagy szállítási távolságokat is elviseli (főképpen a feldolgozott termékek vonatkozásában, akár Európán kívüli piacokra is), így még tágabbak a piaci lehetőségek, mint a konvencionális termelésben.
