Ellenállóbb lesz a szárazság okozta stresszel szemben a mikorrhizált növény, és a kórokozókkal és kártevőkkel szembeni ellenállósága is fokozódik. A gomba és növény kapcsolat az eddig talált legkorábbi mikorrhiza kövületek tanúsága szerint legalább 400 millió évre nyúlik vissza.
A mikorrhiza szó magyarul gombagyökeret jelent. A németországi erdőkben folytatott vizsgálatai során Abel Frank alkotta meg a görög „mykes”(gomba) és „rhiza” (gyökér) szavakból – írta az Agrofórum szakcikkében Südiné Fehér Anikó.
Az egyik legősibb és legelterjedtebb mikorrhiza-típus az arbuszkuláris mikorrhiza (AM). Ezek a talajban élő mikroszervezetek a növények többségével képesek kapcsolatot létrehozni. Obligát biotróf élőlények, azaz a fejlődésük és szaporodásuk kizárólag gazdanövény jelenléte mellett lehetséges. Azonban növényi partner tekintetében rendszerint nem specifikusak. Képesek a legtöbb szárazföldi növénnyel – termesztett növényekkel, gyümölcsfákkal és erdőalkotó fákkal – mindkét fél számára előnyös szimbiózisban élni. Egyidejűleg több növény kolonizációjára, közös mikorrhiza hálózat létrehozására is alkalmasak.
Az endomikorrhiza gombák
A gazdanövény gyökérszövetébe hatolva jellegzetes képleteket, arbuszkulumokat, továbbá egyes esetekben vezikulumokat hoznak létre. Az arbuszkulumok a fák koronájára emlékeztető hifaelágazások, a növény és a gomba közti kölcsönös tápanyagcserét nagy felületük biztosítja. A vezikulumok duzzadt hólyagra hasonlító képletek, amelyek a növényi anyagcseretermékek raktározását szolgálják. Ebben a szimbionta kapcsolatban a gombapartner a növénytől kész tápanyagokat kap, cserébe a növény több vízhez és ásványi anyaghoz jut. A mikorrhizált növény ellenállóbbá válik a a só-, szárazság- és nehézfém okozta stresszel szemben. Gyorsabb lesz a növekedése és fokozódik a kórokozókkal és kártevőkkel szembeni ellenállósága.
Ennek az áll a hátterében, hogy versengés folyik az AM gombák és a kórokozók között a gyökéren található fertőzési helyekért. Az AM gombák olyan anyagokat is termelnek, amelyek más gombák behatolását megakadályozzák. Azonban nem csak a kórokozók ellen nyújtanak védelmet. Kísérletekkel bizonyították, hogy például a fonálférgek esetében is csökkenti a kártétel gyakoriságát. Mindezt figyelembe véve az AM gombák fontos szerepet játszanak a biológiai növényvédelemben, habár önállóan nem adnak teljes körű védelmet a károsítókkal szemben. Azonban több kísérlet is beszámol arról, hogy a gombapartnernek köszönhetően megerősödött és károsítóktól védett növény akár 71 százalékkal nagyobb termést is hozhat.
Ezek a természetben előforduló szervezetek kifejezetten érzékenyek az intenzív mezőgazdasági művelésre, a növényvédő szerek és a műtrágyák használatára. Azokon a területeken, ahol ilyen jellegű mezőgazdaság zajlik, jelentősen csökken az AM gombák száma és diverzitása. Rendelkezésre állnak azonban mikorrhiza oltóanyagok, melyek felhasználása egyre terjed világviszonylatban és Magyarországon is.
Az endomikorrhiza gombák a Glomeromycota rendszertani törzsbe tartoznak. A természetben főként az Acaulospora, a Gigaspora, a Glomus és a Scutellospora nemzetségekhez tartozó fajok találhatók meg. Amennyiben az őshonos mikorrhiza gombák a területen jelen vannak, nem érdemes mesterséges beoltást végezni.
A gyökérkolonizáció kialakulását és mértékét, illetve az AM gomba-spóraképződést többféle biotikus és abiotikus tényező, valamint antropogén hatás is befolyásolja. Ezek közül a legfontosabbak a talaj fizikai és kémiai tulajdonságai, így a talaj pH-ja, foszfor- és szervesanyag-tartalma, illetve a gazdanövény és az AM gombafajok rendszertani hovatartozása.
Szinte minden talajtípusban ott vannak az AM gombák
Az AM gombák szinte valamennyi talajtípus esetén megfigyelhetők, de egyes kutatók szerint a mérsékelten lúgos, alacsony foszfortartalmú és laza szerkezetű homoktalajokon nagyobb mértékű a mikorrhizáltság. A gombák növekedési erélyre gyakorolt hatása főleg a kis termékenységű, alacsony nedvességtartalmú talajokon szembetűnőbb. A gombafonalak finom szövedéke igen érzékeny a talaj bolygatására illetve a mechanikai művelésre. Szerves takarónövények használatával elősegíthető a gyökerek kolonizációja, hiszen a talaj szervesanyag-tartalmának növelése, a szervestrágya, komposzt kijuttatása is kedvezően hat a mikorrhizáltságra. Vannak azonban olyan növények is, mint például a Brassica fajok amik olyan anyagokat választanak ki, melyek a gomba növekedését gátolják.
