Mivel a márciusi tél sikeresen megállította a gyümölcsfákat a rügyek kipattanásában, még az almafák metszését sem késő elkezdeni. Az őszi és a kajszibarackot pedig csak a nedvkeringés beindulása után illik visszavágni, aminek növényegészségügyi oka van. A tavaszi metszés ideje az szokatlan időjárás miatt kitolódott.
Ha nem jött volna el a márciusi tél, már növény-egészségügyi kockázatot jelentene az almafa metszése, hiszen a tűzelhalást okozó Erwinia amylovora baktérium ilyenkor már veszélyeztetni szokott. A kórokozó azonban virágzáskor a leginkább fertőző, tehát egy március közepén végrehajtott metszéssel még átlagos időjárás esetén sem vállalunk komoly kockázatot. Anyagunkat a Kiskertblogger oldal cikke alapján közöljük.
A barackfák és a cseresznye metszése pedig egyébként is később, a virágzás előtti időszakban a legjobb. Télen ezek a fajok érzékenyebbek a sebeken át fertőző gutaütést, illetve ágrákosodást kiváltó kórokozókra, mint az almatermésűek. Utóbbiak a fagymentes napokon már január óta metszhetők. A koronaalakításra alkalmas időpont a szüret utáni zöldmetszés is. Az almafa alakítására a legmegfelelőbb időszak az, amikor az éjszakai fagy napközben felenged. Ilyenkor a kiskertekben még jól megtartja a létrát a fagyos földfelszín, miközben már átmelegednek a napsütötte faágak. A lehulló venyige sem keveredik össze a sárral, miközben összegereblyézzük.
Mikor nő jó irányba?
A korona alakításával kettős célunk van: egyrészt hozzá akarunk férni a majdani gyümölcsökhöz, másrészt szellőssé akarjuk tenni, hogy a gombás kórokozók terjedését megelőzzük, viszont a nap érlelhesse a termést. Ez a két cél jól kiegészíti egymást, mert az a fa, amelyiknek a koronája minden szögből jól elérhető és megmászható, az kellően szellős is. Az elmetszett gallyakon a rügyek lehetőleg 45 fokos szögben kifelé, oldalra, illetve felfelé mutassanak, ne pedig a talaj vagy a korona belseje felé.
Érdemes kordában tartani a fa növekedését. Ha létrával sem érjük el a tetejét, akkor nemcsak elérhetetlen termést hoz, de mumifikálódott gyümölcsei a következő évben a gombás betegségek kiindulópontját is képezik. Ha a metszést követő évben visszaesik az almatermés mennyisége, ne essen pánikba. Egyrészt az almatermésűek eleve kétéves hullámokban teremnek többet, illetve kevesebbet, másrészt a következő évi szelídebb metszéssel a termőrügyek fejlesztését is lehet támogatni. Ha kíváncsi rá, tavaly ilyenkor mit írtunk a metszésről, kattintson ide!
A tavaszi metszés lépései:
- Először is válasszunk egy éles, könnyen kezelhető metszőollót, amelyik nem tépi a fa bőrszövetét és nem hagy roncsolt vágási felületet.
- Elsőként a vízhajtásokat távolítsuk el.
- Távolítsuk el a sérült, beteg és száraz hajtásokat. Ugyanekkor vágjuk le a mumifikálódott gyümölcsöket is.
- Ritkítsuk meg a fát. Egyáltalán nem baj, ha a három, szinte egy irányba induló ág közül a középsőt vagy akár még egyet kicsípünk.
- Kurtítsuk meg a vesszőket. A középhosszú és hosszú termővesszők csúcsát a metszés erősségének megfelelő mértékben csípjük vissza. Gyenge metszésnél a felső 1/3-át, erős metszésnél a 2/3-át, közepes metszésnél 50 százalékát érdemes eltávolítani.
- Ritkítsuk meg a termőbogokat. A túl sűrű termőbog nem csupán kisebb gyümölcsöket eredményez, de zugaikban könnyebben megtelepednek a molyok és más károkozók is.
- Fertőtlenítsük le a nagy metszési sebeket a betegségek megfékezése érdekében.
