Magyarországon a gumót, Nyugat-Európában a szárat keresik

Magyarországon inkább a gumós zellert, míg a nyugat-európai országokban a szárzellert termesztik. Itthon a vörös cékla mellett megjelentek a sárga és fehér gumójú fajták is.

Az Európai Unióban mintegy 400 ezer tonna gumós zellert termelnek, a legnagyobb termelők Lengyelország, Németország és Hollandia. A közösség belső piacán a legtöbb gumós zellert Hollandia (83,6 ezer tonna), valamint Belgium (21 ezer tonna) értékesítette 2017-ben. A vezető gumószeller-importőrök Belgium (18,5 ezer tonna) és Franciaország (15,9 ezer tonna) voltak. A gumós zeller külkereskedelmi egyenlege pozitív.

Az Európai Unióban mintegy 400 ezer tonna gumós zellert termelnek (Fotó: Pixabay, MabelAmber)
Az Európai Unióban mintegy 400 ezer tonna gumós zellert termelnek (Fotó: Pixabay, MabelAmber)

A szárzeller legnagyobb uniós termelői Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság, a termésmennyiség évente 310 és 330 ezer tonna körül alakul. A közösség belső piacán a legtöbb szárzellert Spanyolország (83,3 ezer tonna), valamint Olaszország és Belgium (8, illetve 7,4 ezer tonna) értékesítette 2017-ben, míg a vezető szárzellerimportőr az Egyesült Királyság (68,2 ezer tonna) volt. A közösség szárzeller-külkereskedelmi egyenlege évek óta pozitív, a legnagyobb célpiac Litvánia (2,9 tonna), majd Svájc (1,5 tonna) és harmadikként Hollandia (1,3 tonna) következett a sorban 2017-ben.

Magyarországon a zeller nem szerepel a legnépszerűbb termesztett zöldségek között. A gumós zellert szabadföldön termesztik, vetésterülete csökken. Évente 0,5-0,8 kilogramm körül alakul a gumós zeller egy főre jutó fogyasztása. A KSH adatai szerint a zellergyökér termése 44 százalékkal 6,32 ezer tonnára csökkent 2016-ban az egy esztendővel korábbihoz képest.

A gumós zeller kínálata az elmúlt években a hazai termés 25-30 százalékát kitevő importtal egészült ki. A behozatal (elsősorban Hollandiából) 20 százalékkal 2,23 ezer tonnára csökkent 2017-ben az előző évihez képest, a zeller kivitele 12 százalékkal 1,09 ezer tonnára nőtt ugyanekkor. A legnagyobb célpiac Románia volt, ahová a kiszállított mennyiség 92 százaléka került. A gumós zeller külkereskedelmi egyenlege évek óta negatív. Értékét tekintve a gumós zeller behozatala 21 százalékkal 368 millió forintra csökkent, a kivitele 3 százalékkal 216 millió forintra nőtt 2017-ben az előző évihez képest.

A szárzeller külkereskedelmi forgalma elmarad a gumós zellerétől, az egyenlege szintén évek óta negatív. A behozatal – döntően Hollandiából – 38 százalékkal (489 tonnára) mérséklődött 2017-ben az előző évihez képest.

A Budapesti Nagybani Piacon a belföldi kilogrammos kiszerelésű gumós zeller ára átlagosan 16 százalékkal (223 forint/kilogramm) volt magasabb 2018 1–15. hetében, mint egy évvel korábban. A darabos kiszerelésű termék átlagosan 50 százalékkal magasabb, 165 forint/darab áron volt jelen a kínálatban. A hollandiai gumós zeller hamarabb futott ki a kínálatból és nagykereskedelmi ára 16 százalékkal 154 forint/kilogrammra csökkent 2018 1–11. hetében az előző esztendő azonos időszakához viszonyítva, így az importterméket a belföldinél alacsonyabb áron kínálták.

Olaszország és Hollandia a fő céklatermelők az EU-ban

A közösség belső piacán a legtöbb céklát Olaszország (58,1 ezer tonna), valamint Hollandia (50,7 ezer tonna) értékesítette 2017-ben. A vezető céklaimportőrök Németország (67,1 ezer tonna) és Franciaország (43,7 ezer tonna) voltak.

Németországban a céklát a nagybani piacokon átlagosan 0,77 euró/kilogramm áron kínálták a 15. héten (2017-ben 0,78 euró/kilogramm volt ugyanekkor).
Magyarországon a cékla elsősorban feldolgozva kerül forgalomba. A hagyományosan téli savanyúságként fogyasztott cékla táplálkozásban betöltött szerepe alaposan megváltozott az utóbbi években. Salátakeverékekben, szendvicsekben is kínálják, és céklalé, céklachips is bővíti az egészséges élelmiszerek választékát. Ennek köszönhetően a cékla fogyasztása növekszik. A vörös mellett megjelentek a sárga és fehér gumójú fajták is.

A cékla (retekkel, más hasonló gyökérfélékkel) külkereskedelmi egyenlege negatív. A behozatal (elsősorban Németországból) 14 százalékkal 7,4 ezer tonnára nőtt, míg a kivitel (döntően Romániába) 21 százalékkal 2,2 ezer tonnára csökkent 2017-ben az előző évihez képest. Januárban a behozatal 7 százalékkal 823 tonnára emelkedett, a kivitel 21 százalékkal 99 tonnára csökkent. Értékét tekintve a cékla behozatala 33 százalékkal 1,26 milliárd forintra, kivitele 5 százalékkal 755 millió forintra csökkent 2017-ben az előző évihez képest.

A Budapesti Nagybani Piacon a belföldi kilogrammos kiszerelésű cékla ára nem változott (110 forint/kilogramm) 2018 1–15. hetében az előző év azonos időszakához képest.

Forrás: AKI

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Parányi drágulás a hazai zöldségek körében Mindössze 1,2 százalékos áremelkedést tapasztalhattak a vásárlók a hazai zöldségek körében a Budapesti Nagybani Piacon. A karfiol kiemelkedően drágult...
Egyre kisebb helyen egyre több zeller terem A világon a zellert elsősorban levélzöldésgként használják, pedig leginkább gumós és szárzellerként termesztik a gazdák. Hazánkban inkább a gumója, mí...
Hírek a nagybani piacokról Lényegesen kevesebb a magyar alma a nagybani piacokon az előző években megszokotthoz képest. Közben egyre inkább a hazai zöldségek és gyümölcsök kezdi...