Miért kockázatos az enyhe tél a rügyeknek?

Télen a szőlők és a gyümölcsfák rügyei nem hajtanak ki, de a nagy hideg károsíthatja a növényeket. Egyelőre a szokottnál jóval melegebb az idő, az enyhe tél pedig komoly kockázatot jelent a növényekre. Különösen az alacsonyabb hidegigényű, rövidebb mélynyugalmú fajokra.

Kibírható az enyhe tél – de nem minden fajtának

Azt, hogy mitől függ a fagytűrés és a télállóság, a Magyar Mezőgazdaság cikke járta körbe.

A lombhullástól a kihajtásig tartó időszak két részre osztható fel:

  • mélynyugalom
  • kényszernyugalom
Az enyhe tél egyes szőlőfajtáknak árthat - Fotó: Pixabay, Didgeman
Az enyhe tél egyes szőlőfajtáknak árthat – Fotó: Pixabay, Didgeman

Az első szakaszban a rügyek semmiképpen nem hajtanak ki. A kényszernyugalomban viszont a hőmérséklet határozza meg, hogy milyen gyorsan fejlődnek tovább, illetve mikor pattannak meg a rügyek.

A rügyek nem fejlődnek a fagypont alatt, de a mérsékelt övben a növények zöme csak akkor hoz termést, ha télen elég hosszú ideig hideg van. De legalább 7 °C-nál hidegebb az idő. A mediterrán körzetekben termesztett csonthéjasoknak csak néhány száz ilyen hideg órára van szükségük a bő virágzáshoz. A virágrügyeik gyorsabban fejlődnek és érzékenyebbek a késő téli, tavaszi lehűlésekre, mint a hosszabb hidegigényű fajták esetében.

A hidegtűrést a nyugalmi szakaszokban a vesszőkben felhalmozott cukor határozza meg: minél magasabb a cukortartalom, annál inkább fagytűrő az adott növényi rész.

A mérsékeltövi növények már a nyár végétől fokozatosan készülnek a télre. Keményítőt halmoznak föl a vesszőkben, ami a tél alatt cukorrá alakul. Szőlőben a cukortartalom maximuma decemberben, kajsziban viszont januárban és februárban mérhető.

Miért veszélyes az enyhe tél?

A mélynyugalmat követően megkezdődik a cukor visszaalakulása keményítővé. Ilyenkor a növény készül a vegetációra. Ha ekkor, a  kényszernyugalom idején szobahőmérsékleten vízben tartja a vesszőket, rügyeik kihajtanak. A kényszernyugalmi időszakban az enyhe idő hatására a sejtekben lévő cukor elkezd visszaalakulni keményítővé, a mennyisége pedig csökken. Majd ha ezt követően hirtelen lehűlés jön, a sejt károsodhat is. Fokozatos lehűlés esetén a keményítőnek van ideje lebomlani cukorra, így tud védekezni a fagy ellen.

Hogyan tudhatja meg a fagykár mértékét?

A fagykárról pontos képet kaphat, ha kényszernyugalmi időszakban a vesszőt feldarabolja egyrügyes dugványokra és azokat vízben hajtatja.

Különböző a szőlőfajták válasza az enyhe télre

A szőlőfajták közül néhány (pl. a Kunleány) gyorsan reagál a hőmérséklet változására. A cukor-keményítő átalakulás gyorsan végbemegy, míg másoknál (pl. Rajnai rizling) lassabban történik. Ez utóbbiak tehát jobb téltűrők. Még akkor is, ha fagytűrő képességük megegyezik a gyorsabban reagáló fajtákéval.

A szőlőnek összetett rügye van, a fejlett főrügy mellett másod- és harmadlagos rügyek is találhatók benne. Ha a főrügy nem károsodik, kihajt, a mellékrügyek viszont ilyen esetben alva maradnak. Amennyiben a főrügy elfagy, de a fagyot jobban tűrő mellékrügyek még élnek, a fejlettebb fog kihajtani ezek közül. Ebben az esetben viszont a hajtásokon kevesebb fürt lesz, mert a mellékrügy kevésbé termékeny, mint a főrügy.

Mi befolyásolja még a fagytűrést?

A fagytűrést a fajta genetikai tulajdonságai mellett a megelőző tenyészidőszak környezeti tényezői és termesztési körülményei is jelentősen befolyásolják. A nem megfelelő terhelés, túlzott nitrogén- és hiányos káliumellátottság, valamint a kései öntözés esetén a vessző kevésbé érik be, ezáltal csökken a fagytűrés.

Ha pedig fagykár esetére biztosítaná az ültetvényét, olvassa el korábbi cikkünket a témában ide kattintva!

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Eddig nem volt könnyű éve a szőlőtermelőknek Nem kedvezett az idei év a szőlősgazdáknak, ugyanis az enyhe tél és a korai kitavaszodás miatt jelentősen elszaporodtak a szőlő kártevői és kórokozói....
Hogyan telepítsünk szőlőt? Keresve is aligha találunk kiskertet, amelyben ne lenne néhány tőke szőlő, egy szőlősor az út mellett, vagy egy szőlőlugas. A szőlő éppen úgy hozzá ta...
Megújult a kecskeméti szőlész-borász kutatóintézet... Mintegy 30 millió forintból megújult a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet-Kecskeméti Kutató Állo...
Ilyen telek is voltak hazánkban Érdekes cikkre bukkantunk a Kapanyél oldalán. Ön tudta, hogy volt olyan, mikor májusban már arattak, vagy február elején már tele voltak a fák gyümölc...
Védjük szőlőnket a kórokozóktól A szőlőt számos kórokozó (baktériumok, gombák, vírusok) támadják évről-évre, ami mindig nagy kihívást nyújt a termesztők számára. Némely kórokozót kön...
Nyári munkák a szőlőben A szőlővel, tavasszal és ősszel van a legtöbb munka, de nyáron sem feledkezhetünk meg róla. Ha nem figyelünk rá oda, könnyen kárba mehet a termés egy ...