Több mint 5 százalékkal emelkedtek a magyar borárak az idei év első felében, és nem kizárt a további drágulás sem. Az áremeléseket a borászatok termelési költségeinek növekedése, illetve az európai szőlőtermelő terület régóta tartó csökkenése indokolja. Hiába nőttek a minimálbérek Magyarországon, a munkáltatóknak komoly gondot okoz, hogy egyre kevesebb s szőlészeti munkákba bevonható munkaerő.
Összesen 5-8 százalékkal nőtt az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehér, vörös és rozé borok 2018. február-március átlagára a januári árszinthez viszonyítva – írja közleményében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT). A magyar borok áremelkedésének egyik oka a borászati termelési költségek állandó emelkedése. Január 1-től ugyanis jelentősen nőtt a minimálbér, és ezzel párhuzamosan a bérre rakodó munkáltatói járulékterhek is növekedtek – számolt be az Agrárszektor.
Így a munkáltatók egyre több járulékot fizetnek be a dolgozók után az államkasszába, mivel a terhek az elmúlt 7 év alatt nagyjából 66 százalékkal emelkedtek. Folyamatosan szűkül ugyanakkor az a munkavállalói réteg, amelyiket be lehet vonni a szőlészeti munkákba. Így a termelők nem csupán az előírtnál is magasabb béremelésekre, hanem a munkaközvetítők közbeiktatására is rákényszerülnek, ez pedig tovább növeli a költségeiket.
A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) legfrissebb adatai szerint a 2017-es 250 millió hektoliteres globális bortermelés hozzávetőleg 9 százalékkal maradt el a megelőző évitől, míg a fogyasztás kismértékű növekedést mutatott, 243 millió hektoliterre nőtt. A termelés visszaesésének egyik oka, hogy több nagy bortermelő országban (különösen Európában) folyamatosan csökken a szőlőtermő terület 2000 óta.
Megint a klímaváltozás az ok
A szélsőséges időjárás 2017-ben a világ több régiójában is jelentősen csökkentette a szőlőtermelést, ami befolyásolhatja az idén piacra kerülő borok mennyiségét is. Az elmúlt évi fagy- és aszálykárok miatt Franciaországban 19 százalékkal, Olaszországban 17 százalékkal, Spanyolországban pedig 20 százalékkal volt kisebb a termelés az előző évihez viszonyítva. A globális, illetve európai termeléskiesés már tavaly is komoly hatást gyakorolt a magyarországi borpiacra, és ez a hazai borárakra is befolyással lehet – írta a HNT.
A nyugat-európai szőlő- és borhiány miatt Magyarországról nem csupán a belföldi keresletet meghaladó többlet, de annál jóval nagyobb mennyiség került külföldre, ami lényegesen csökkentette a hazai kínálatot.
A KSH adatai szerint 2017-ben a magyar bor-külkereskedelmi egyenleg mennyiségi tekintetben 12 százalékkal javult a 2016-oshoz képest, ami az export 618 ezer hektoliterre bővülésének, illetve az import 18 százalékos visszaesésének következménye. A folyóbor-import szempontjából meghatározó Olaszországból egyrészt kevesebb, másrészt a szokottnál magasabb árú bor érkezésére lehet számítani. A körülbelül 10 százalékos áremelkedés pedig várhatóan a hazai polcokra kerülő, Magyarországon palackozott borok árában is meg fog jelenni.
