A fapusztulás az utóbbi években súlyosan veszélyezteti a kajszibarackot. A pusztulásért a csonthéjasok európai sárgulása fitoplazmás betegséget okolták, az évtizedekkel korábban azonosított gutaütés kórokozó-együttesére ugyanis a termesztők nagyon odafigyelnek a növényvédelem során. Már az is kérdéses, hogy az ültetvényeket gazdaságosan fent lehet-e tartani.
A Magyar Mezőgazdaság anyagát szemléztük, eszerint a régóta kutatott, de eddig megoldatlan probléma feltárására és megoldására több kutatást indított a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézete, és tovább folytatódik a Ceglédi Kutató Állomáson zajló nemesítés is. Az Európai Innovációs Partnerség pályázat keretében a legnagyobb hazai kajszi-forgalmazó termelői értékesítő szervezettel, a Gyümölcsért Kft.-vel közösen indították el a vizsgálatokat, egyelőre saját erőből. Partnerük még az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete és a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kara.
A Gyümölcsért Kft. már évek óta együttműködik a kutatóintézet több munkatársával, a termelői szervezet tagjai ugyanis körülbelül 500 hektár kajsziültetvényt tartanak karban, ezért igyekeznek az ő kérdéseikre gyakorlati megoldásokat találni. A fapusztulás nagyságának felmérésére és okainak kivizsgálására 2012-ben szervezték az első tanácskozást Boldogkőváralján. A pusztulásért a csonthéjasok európai sárgulása fitoplazmás betegséget okolták, mivel az évtizedekkel korábban azonosított gutaütés kórokozóegyüttesére a termesztők már nagyon odafigyelnek a növényvédelem során. Azóta a kutatóintézet és a Gyümölcsért Kft. több közös rendezvényt és kísérletet vitt véghez.
Ezekre a problémákra keresik a megoldást
A NAIK és a Gyümölcsért Kft. két közös EIP pályázatának témái felölelik a kajszitermesztéssel kapcsolatos fontos kérdéseket. Az egyikben a termelői szervezet, a másikban a kutatóintézet a konzorciumvezető. Legnagyobb volumenű az alanykísérlet, amivel olyan fajtaalany kombinációkat szeretnének találni, amelyek kevésbé érzékenyek a fitoplazmára. Foglalkoznak még a betegséget terjesztő szilva-levélbolha elleni védekezési lehetőségekkel, fitoplazmás betegséggel kapcsolatos kutatásokkal, illetve a hazánkban nemrégiben megjelent baktériumos betegség, a Xanthomonas arboricola pv. pruni viselkedésével, terjedésével. Nem vártak a pályázat elbírálására, megkezdődtek az előkísérletek, amelyeket a NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet és a Gyümölcsért Kft. finanszíroz.
Ezek annyira sürgős kérdések a kajszival kapcsolatban, hogy mielőbb megoldást kell találni rájuk, mondta Lakatos Tamás, a kutatóintézet igazgatója és Szabó Zoltán, aki a tésznél irányítja a kutatásokat. Gyümölcstermesztésben az első eredményekre éveket kell várni, tehát nem lehetett halogatni az első lépéseket. A fajtakísérleteket is bemutató teljes cikket itt találja meg.