A magyar karfioltermesztés a klimatikus viszonyok változása miatt nehezen tud jó minőségű árut előállítani. A szakma szerint a visszaesés tovább folytatódik, így egyre nagyobb szerep juthat a behozott zöldségnek.
Elbúcsúzhatunk a hazai karfioltól, brokkolitól és kelkáposztától – írja a Magyar Idők cikke. Minőségi terményt csak nagy nehézségek árán tudnak piacra vinni a hazai gazdák. Ezért az elmúlt években közel 40 százalékkal csökkent a termőterület itthon.
Nőttek az árak
Igencsak magas a karfiol, a kelkáposzta és a brokkoli ára a hazai boltokban. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet piaci árinformációs rendszere szerint a fogyasztói piacokon a múlt héten a karfiol kilója 400-500 forint volt. Ez egy évvel korábban jellemzően 300-400 forint körül alakult.
A brokkoli is drágább. Van olyan fővárosi piac, ahol egy kiló 880 forintba került. Természetesen ez nem az átlagár. A legtöbb helyen 400-600 forintot kértek a brokkoli kilójáért. A kelkáposzta ára is nagyon megemelkedett. 400-500 forintért kínálták a zöldségfélét a budapesti piacokon, míg egy évvel korábban akár feleennyiért is hozzá lehetett jutni.
A jelentős áremelkedés mögött a szerényebb termés áll. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a FruitVeb elnöke a Magyar Időknek elmondta: idén a kánikula és egy kártevő is megnehezítette a gazdálkodók munkáját. Az elmúlt években igencsak elszaporodott hazánkban az üvegházi molytetű, amelynek kedvenc növényei épp a kelkáposzta és a karfiol, de a brokkoliban is jelentőst kárt tud tenni. A legnagyobb baj az, hogy nem tudnak védekezni a kártevő ellen a termelők.
Nincs olyan szer a piacon, amely egyszerre tudná hatékonyan távol tartani a rovart és biztosítani az élelmiszer-biztonsági kritériumok betartását, vagyis hogy a növényt a termelők eladhassák. Bár az utóbbi években a fejes káposzta esetében is hasonló gondokkal küzdött a hazai agrárium, mára sikerült olyan toleráns fajtákat nemesíteni, amelyeket nem támadnak meg a kártevők. Erre a karfiolnál sajnos nem lát esélyt a FruitVeb elnöke.
Veszélyben a magyar karfioltermesztés
De a legnagyobb nehézséget a klimatikus viszonyok jelentik. Ezek ugyanis már olyannyira nem kedveznek e növények termesztésének, hogy ma nagyon nehéz minőségi árut termelni az országban.
A legnagyobb baj az, hogy nyáron az éjszakai hőmérséklet sem megy 17-18 fok alá, holott a rózsaképződéshez elengedhetetlen a hűvösebb időjárás.
Emiatt az elmúlt években alaposan lecsökkent a termőterület. A FruitVeb adatai szerint kelkáposztával 250-300 hektáron foglalkoznak itthon, pedig 2010-ben a termőterület nagysága még elérte az 550 hektárt. Karfiolt és brokkolit a korábbi 1100 hektár helyett ma már csak 600 hektár körüli területen termelnek az országban. Ehhez adódik hozzá a hajtatott karfiol, ami további 100-150 hektárt jelent országosan. Mennyiségben nem ennyire rossz a helyzet. A termésátlagok javultak 2010 óta, így a 40 százalékos termőterület-csökkenés ellenére a betakarított mennyiség csak 25-30 százalékkal esett vissza az elmúlt hét évben.
Mivel a hazai termelés csökken, valamint a fogyasztás nő, így egyre több importra szorulunk. Miközben 2016-ban 240 tonna karfiolt exportáltunk, a külföldről behozott mennyiség elérte a 10 600 tonnát. Zömében olasz és francia karfiol jön be az országba. Jövőben egyre inkább az importra kell majd támaszkodnia a magyar piacnak. A klimatikus viszonyokban nem várható javulás, így a karfioltermesztés is fokozatosan visszaszorulhat.
Bár ez nem jelenti a termesztés teljes megszűnését, de a mennyiség jócskán elmaradhat a korábbitól.
