A jégvédő háló a mikroklíma kedvező befolyásolásával a nyári hőstressz ellen is védelmet nyújt a gyümölcsösökben – ezt igazolta a Debreceni Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének vizsgálata. Távérzékelésre, térinformatikai eszközökre alapozott vízháztartási vizsgálatokat is végeztek.
A jégvédő háló gyümölcsösök vízháztartására gyakorolt pozitív hatását a Debreceni Egyetem Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepének egyhektáros almaültetvényén két éven át monitorozták a kutatók. A pigment- és nedvességtartalmi eltérések mérése mellett termográfiai és spektrális elemzési módszerekkel is végeztek felméréseket a fák lombozatában. Ezekkel a gyümölcsös vízellátottságáról és egészségi állapotáról próbáltak levonni következtetéseket. A távérzékelésre alapozott technológiák alkalmazása lehetővé tette, hogy a gyümölcsösök vízháztartását olyan eszközökkel is mérjék, melyekhez nem szükséges laboratóriumi felszerelés, ezáltal kevésbé vegyszer- és munkaigényesek. Erről a Debreceni Egyetem honlapja számolt be.
A jégvédő háló pozitívan hat a növényi vízháztartásra. A lombozat pigment- és nedvességtartalma érzékelhetően magasabb azoknál a gyümölcsfáknál, amelyek jéghálóval fedett területen találhatók. A jelenség a spektrális felmérés alapján is jól megfigyelhető. A hőkamerás megfigyelés azt bizonyította, hogy a jéghálóval borított almafák lombozatában mérhetően alacsonyabb volt a hőmérséklet, mint az ültetvény szabadban termő területein. Ezáltal kimutathatóvá vált a jégháló vízháztartásra gyakorolt hatása közvetlenül a lombozat mérésén keresztül. Továbbá az, hogy az eszköz nem csak a jégvédelem szempontjából meghatározó, de a nyári hőstressz ellen is komoly védelmet jelent a gyümölcsös számára, javítva a termésbiztonságot – foglalta össze a kutatás eredményeit Nagy Attila, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének adjunktusa.
A kutatás egyik résztvevőjét a Magyar Öntözési Egyesület is díjazta
A kétéves kutatásba hallgatók is bekapcsolódtak. Egyikük a témában írt szakdolgozatával nemrég elnyerte a Magyar Öntözési Egyesület különdíját BSc-kategóriában. Kiss Ágnes Budapesten, a Vl. Magyar Öntözéstechnikai Konferencián és Kiállításon vehette át az elismerést.
Távérzékelésre, térinformatikai eszközökre alapozott vízháztartási vizsgálatokat nem csak almásban, hanem körte, kajszi- és őszibarack állományokban is végzett már korábban a Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet. Képalkotó módszerekkel elemezték a gyümölcsállomány egészségi állapotát, összetételét, a vízhiányt toleráló, illetve kevésbé tűrő fajtákat. Ezen kívül létrehoztak egy aszályt, illetve termésveszteséget előrejelző rendszert is. Ennek alkalmazásával búza esetében hetekkel a betakarítás előtt, már május végén meg lehet mondani, milyen termésátlagokra lehet számítani az adott területen. Míg a kukoricánál akár a július eleji távérzékelt felvétel alapján kimutatható az aszály várható hatása és mértéke.
