A tavalyihoz viszonyítva csökkent a dinnye termőterülete Magyarországon, összesen 4.600 hektárra tehető. A területcsökkenés leginkább az ország déli részén lévő termőkörzeteket érinti. Hasonlóan csökkenés várható a „dobozos” méretű magvas és magnélküli dinnyéknél is. Ez főleg az exportpiaci keresletet érinti. Ellenben a belföldre történő céltermelés aránya nőtt, legnépszerűbb a közepes méretű, korai gömbölyű és hosszúkás, valamint a sötét magnélküli dinnye. Az oltott dinnyék aránya a tavalyi évhez képest szintén nőtt, arányuk már 84-85 százalék.
Az oltott dinnyék termésbiztonsága jobb, hektáronként 45-65 tonna terméssel lehet számolni, ezért egyre nő a népszerűségük a termelők körében. Mintegy 1 500 hektáron termeltek tavaly konstans fajtákat, ez főleg Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar megyékre volt jellemző, ahol extenzív technológiával, 20-25 tonna átlagos termést szedtek le hektáronként. A 2017-ben betakarított mennyiség görögdinnyéből 205 ezer tonna volt – a dinnye helyzetéről a FruitVeb oldal írt bővebben.
Ilyen lehet a 2018-as dinnyehelyzet
Spanyolországban közel 10 százalékkal, mintegy 2 ezer hektárral csökkent a termőterület. Olaszországban a területcsökkenés még nagyobb, 12-15 százalékos, ami főleg az exportcélú termelést érinti. A belföldre szánt dinnyék termelése többnyire továbbra is a déli országrészen történik. Görögországban és az összes többi balkáni országban pedig átlagosan legalább 10 százalékkal csökkent a termőfelület 2017-hez képest. A termőterületek csökkenése kisebb volumeneket eredményez, ezért az idei évben a FruitVeb nem számít piaci telítettségre, várakozásaik szerint az európai piacot inkább a kiegyenlítettség jellemzi majd.
A hazai görögdinnye fogyasztás az időjárástól függően 15-16 kg/fő évente. Jellemző, hogy a nagyméretű, 8-10 kilósnál nagyobb dinnyék eladhatósága folyamatosan csökken. A legkeresettebbek a 4-6 kg súlyú dinnyék, mert ezek könnyen szállíthatók és hűthetők. A magnélküli dinnyék aránya pedig nem csak az export eladásoknál, hanem belföldön is folyamatosan növekszik. Az export a július 15-20. és szeptember 10. közötti időszakban a legélénkebb. Ilyenkor különösen fontos, hogy a külpiaci igényeknek megfelelő fajtájú, méretű és színű árualappal rendelkezzen a magyar dinnye. Ahhoz, hogy külföldi partnereinket megtarthassuk, az említett időszakban minimálisan 50-60 ezer tonnányi jó minőségű dinnyére van szükség.
Mire számíthat, aki sárgadinnyét termeszt?
A sárgadinnye-termesztés adatai nehezen követhetőek, mivel sok az illegális vegetatív szaporítás – írja a FruitVeb. 2017-ben összesen 500-550 hektár körüli termőfelület volt, melynek 60 százaléka volt hajtatott. Tavaly jó éve volt a sárgadinnyének, ezért a nyári szezonban magasabb termésmennyiség volt. Ez a kínálati oldal erősödését jelentette és alacsonyabb termelői árakat is hozott. Kedvező hír, hogy egyre több áruházlánc forgalmazott nagyobb mennyiségű sárgadinnyét 2017-ben, mint az előző években. Az áruházláncok tevékenységének köszönhetően már van szervezett export is.
Mi várható 2018-ban a sárgadinnye piacán?
Az előző évi kedvező termelési és piaci tapasztalatai miatt a sárgadinnye termőterülete jócskán megnőtt, összesen 600-650 hektár között alakul. Az áruházláncok pedig a tavalyi pozitívumok miatt nagyobb mennyiségű sárgadinnyére tartanak igényt. A zöld húsú, Gália típusú dinnyék aránya növekedett, mivel az elmúlt évben jól fogyott. Az elkövetkezendő években a biztonságos kiszolgálás érdekében tovább kell növelni a hajtató-felületet. Javítani kell a csomagoláson, és előnyben kell részesíteni – főleg céltermelésnél – a kisebb méretű dinnyéket adó fajták termesztését.
🍉 A legtöbb dinnyetermelő az elmúlt években komoly technológia, technikai, fajtaváltást hajtott végre. A kilátások ezért biztatóak, így a termelők azt remélik, hogy jó minőségű dinnyével tudják ellátni az idén a fogyasztókat.