Az idei év a termelésben és az értékesítésben is új kihívások elé állította a zöldség-gyümölcs termelőket, forgalmazókat és feldolgozókat. A szélsőséges időjárás következményei, az akut munkaerőhiány, piaci túlkínálat és a feldolgozói kapacitás időszaki hiányosságai is hatottak a termelőkre és a termésre. Ilyen eddig a zöldség-gyümölcs ágazat 2018-ban.
A témáról a FruitVeb számolt be, ezt az anyagot szemléztük. A zöldségtermesztésben tovább csökkent a kézimunkát igénylő kultúrák termesztése, ez főleg a szabadföldi termesztésre igaz. A március végi hideg időjárás, és a túl sok csapadék hátráltatta a korai vetésű, ültetésű kultúrák indítását. Ezután pedig a rendkívül meleg és száraz április és május hatott kedvezőtlenül ezeknek a kultúráknak a fejlődésére. Júniusban és júliusban aztán szélsőséges elosztásban, a legtöbb esetben egyszerre nagyobb mennyiségű csapadék hullott. Az augusztus pedig egészen napjainkig rendkívül csapadékszegény volt. A növényvédelem szempontjából 2018 átlagos év volt, de egyes körzetekben jelentős kárt okoztak a levéltetvek és ennek következtében bizonyos vírusok megjelenése. A baktériumos fertőzések (főként a száraz időnek köszönhetően) nem okoztak problémát. Hajtatásban a kártevők közül nagyobb figyelmet igényelt a levéltetvek, a poloskák és egyes kultúráknál a különböző molyok, valamint atkák elleni védekezés.
Hajtatott zöldségfélék
A terület érdemben nem változott, a FruitVeb az év végéig hasonló vagy 2-3 százalékkal több termésmennyiséget vár. Növekedés volt és lesz paradicsomból, uborkából. A paprikafélék termesztése a tavalyi évnek megfelelően fog alakulni. A hidegtűrő növények közül a káposztafélék termesztése hajtatásban tovább csökkent, míg a salátaféléké enyhe növekedést hozott.
Gyökérzöldségek
Zellernél kisebb terméskiesést okozott a tavaszi meleg, míg petrezselyemnél 20-30 százalékos lehet az elmaradás. Ez a rossz kelés és az öntözetlen termesztés következménye.
Hagymafélék
A késői vetés és a rossz kelés miatt 20-25 százalékos elmaradás várható a 2017-es évtől.
Káposztafélék
Tovább csökkent a termesztésük. Az időjárás sem volt kedvező, ezért csökken a betakarított mennyiség. A tárolásra szánt fajták betakarítása október végétől november közepéig tart.
Dinnyefélék
Görögdinnyéből a tervezett 200-205 ezer tonna helyett csak 190-195 ezer tonna volt idén. A meleg áprilisnak és májusnak köszönhetően 2-3 héttel előbb jelentkezett a piacokon a magyar dinnye. Az export hiánya miatt rendkívül alacsony árakon indult a termelők számára a szezon. Augusztus elejétől viszont hiány keletkezett, főleg az export piacokon. Sárgadinnyéből viszont kiegyensúlyozott volt az ellátás a szezonban.
A gyümölcstermesztés helyzetértékelése
Az idei európai gyümölcsszezont meghatározta és megalapozta, hogy 2017-ben a legtöbb gyümölcsfaj esetében viszonylag gyenge volt a termés Európában a tavaszi fagykárok miatt. Tavaly európai szinten mindössze a kajszibarack és őszibarack esetében szüreteltek jó termést, míg hazánk minden gyümölcsfaj esetében közepes vagy gyenge közepes termést tudott felmutatni.
A gyenge tavalyi termésterhelés miatt várható volt, hogy 2018-ban egész Európában nagy termés lesz, ha semmilyen időjárási katasztrófa (elsősorban a tavaszi fagy) nem sújtja a termelést. Ez így is lett. Elmaradtak a tavaszi fagyok, így minden európai országban és szinte minden gyümölcsfajból bőséges volt a termés. Ez pedig együtt járt a jelentős kínálati nyomással és időszakos túltermeléssel, egyes gyümölcsfajoknál a piac időszakos összeomlásával – írja a FruitVeb-
Magyarországon a 2018. évi gyümölcstermés mennyiségileg összességében jól alakult. A jelentősebb gyümölcsfajok közül jó vagy kifejezetten jó termést realizáltunk a cseresznye, meggy, szilva, bodza, alma és körte esetében.
Változó volt a helyzet a szamócánál, és kifejezetten gyenge termés volt kajszibarackból és őszibarackból. Ugyanakkor – a jelentős európai termés miatt is – az értékesítési árak a kajszi és az őszibarack kivételével nagyon nyomottak voltak. Több ágazat esetében (cseresznye, meggy, bodza, alma) a főszezonban a piaci összeomlás is bekövetkezett, vagyis a termés egy részére kereslet sem volt, így felvevőpiac hiányában nem is takarították be a termést. A 2018-as év sokáig tanulságos és emlékezetes lesz, mert kiütközött a hazai gyümölcstermesztés minden főbb gyengesége és korlátja:
Korszerűtlen a termelési szerkezet (magas a gyenge színvonalú, elavult, potenciálisan versenyképtelen ültetvények aránya) és nagyon heterogén a termelési színvonal. Ezek miatt:
- erősen korlátos a homogén, a nemzetközi piacokon is versenyképes árualap nagysága;
- az alacsony színvonalú ültetvényekből érkező – nem elhanyagolható részarányt képező – gyengébb minőségű termés piaczavaró hatású, vagyis hozzájárul az árak letöréséhez;
- rossz a termésbiztonság, évek között erősen ingadozó és kiszámíthatatlan a termés, ami alapjaiban lehetetleníti el új piacok megszerzését és megtartását, melyek irányába a hasonló évek többlettermése levezethető lenne;
- ágazati átlagban visszafogott a termelés hatékonysága, ennek okán nagyon érzékenyek vagyunk az alacsony piaci árakkal szemben, és jelentős pénzügyi veszteségeket kell ilyen években elszenvedni.
- A termelés és az értékesítés szervezetlensége miatt hiányoznak a koncentrált árualapok, nehézkes a piacra jutás, az exportpiaci kiszállítások szinte teljesen ellehetetlenülnek, a belpiaci adta szűk keretekbe szorulunk be. Ez a tény viszont szintén a termelési szerkezetünkre vezethető vissza, mert heterogén termelési színvonal mellett nem alakul ki a termelők között homogén érdek, érdekazonosság nélkül pedig nincs összefogás.
A feldolgozóipari alapanyagoknál korlátos a hazai feldolgozóipari kapacitás, a frisspiaci gyümölcsöknél pedig nem elégséges a tárolókapacitások és a szedőgöngyölegek mennyisége, illetve színvonala – írja a FruitVeb.
A hazai gyümölcságazat idei évhez hasonló piaci válságai tehát egy állandó, bár látványosan csak egyes években fellángoló rendellenességnek köszönhetőek. Ez pedig alapvető szerkezeti problémákra vezethető vissza. Éppen ezért ennek a piaci helyzetnek nincs érdemi rövid távú megoldása és kezelési lehetősége.
A jövőben hosszú távon arra kell törekedni, hogy a beruházási támogatásokkal segítsék az ültetvényfelület zökkenőmentes és lendületes megújítását, korszerűsítését; a terület alapon járó közvetlen támogatásokkal ne idézzék elő a korszerűtlen termelési szerkezet konzerválását; teremtsék meg az ültetvények öntözhetőségét, adott esetben jég- és fagyvédelmét; biztosítsák a szükséges mennyiségű és minőségű munkaerő rendelkezésre állását, erőtejesen fejlesszék a posztharveszt infrastruktúra színvonalát. A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.
