A termelési támogatás kiterjesztését kezdeményezte a kivi- és fügetermesztés tevékenységekre Magyarország az Európai Bizottságnál (EB). Az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára, Feldman Zsolt Becsehelyen, a legnagyobb magyarországi kiviültetvényben tett látogatásakor a Magyar Távirati Irodának elmondta, hogy a lehetőséget látnak a kivi és a füge magyarországi termesztésében. Ezért kezdeményezték az EB-nél a termeléshez kötött, hektáralapú támogatás kiterjesztését. Ezen felül elindult a kivi és a fügeültetés szakmai feltételeinek kidolgozása, hogy telepítési támogatásra is lehetőség nyíljon.
A tervek szerint a gazdálkodók már a 2019-re vonatkozó támogatási kérelmek beadásakor jelezhetik igényüket a kivi- és a fügetermesztés iránt. Láthatóan komoly piaci igény van azokra a friss gyümölcsökre, amelyek nem távoli országokból, tartósító eljárással eltarthatóvá tett formában érkeznek Magyarországra, ráadásul árban is versenyképesek – mondta az államtitkár.
Ezen felül a kivi- és fügeültetvények munkaerőigénye sok más gyümölcskultúráénál alacsonyabb. Ezért is érdemes a gazdálkodóknak átgondolni ezt a lehetőséget ott, ahol a feltételek megfelelőek.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára, a térségi Mura Nemzeti Program miniszteri biztosa arról beszélt, hogy a Magyarországon legnagyobbnak számító, 6 hektáros kiviültetvény egyfajta mintaprogramnak számít. Arra is példa, hogy a térség adottságait kihasználva, fejlesztéssel, új technológiákat alkalmazva miként lehet az elhagyott zártkerteket ismét termelésbe fogni. Sőt, az importot kiváltani. Az államtitkár szerint az agrártárcával egyeztetések kezdődtek arról, hogy miként lehet a kisebb ültetvények gazdáit támogatási forrásokhoz juttatni és piacra segíteni. Erre jó példa lehet a közeli Nagyrécsén bogyósgyümölcsök termesztésére, feldolgozására és értékesítésére helyi gazdákból alakult termelői összefogás.
Az egyre északabbra tolódó termesztési övezetek miatt gond nélkül termeszthető a kivi és a füge Magyarország déli részén
Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy a klímaváltozás a mezőgazdaságban szükségessé teszi a technológiaváltást. Látható, hogy elsősorban Dél-Magyarországon olyan új növényfajták termesztésére is lehetőség nyílik az egyre északabbra tolódó termesztési övezetek miatt, amelyekre néhány évtizede még nem volt példa.
Emiatt a málnatermesztést ma már szinte nem lehet árnyékolás nélkül végezni Magyarországon, holott erre korábban nem volt szükség. Eközben olyan új gyümölcsök jelentek meg, mint a kivi vagy a füge. Mindez szükségessé teszi a tudományos kutatásokat is, hiszen a termelésnek új irányokba kell mozdulnia.
MTI Fotó: Varga György
A közel 6 hektáros kiviültetvény szakmai vezetője, Miklós Ákos Márton szerint a tavalyihoz képest megduplázódott a zöld kiviből a termésmennyiség. Ez idén meghaladja a 20 tonnát. De ezen felül a sárga vagy gold kiviből is 3-4 tonnás termésre számítanak. Már hónapokkal a nemrég kezdődött betakarítás előtt elkelt a teljes termésmennyiség, az egyik nemzetközi áruházlánc magyarországi hálózata árusítja a becsehelyi eredetmegjelölésű kivit. Úgy látja, hogy a jelenlegi termésmennyiség többszörösére is lenne igény.
🥝 Arról is beszélt, hogy nemrég a Pannon Egyetem Georgikon Karának kutatói és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a becsehelyi ültetvényen fügekísérlet fajtavizsgálaton vettek részt. A most 226-fajta fügével futó kísérletben keresik azokat a változatokat, amelyek a leginkább alkalmasak a magyarországi viszonyok közötti nagyüzemi termesztésre. Ezt segíti többek között a Miklós Ákos Márton által betelepített fügedarázs is, mert az alig 1 milliméteres porzórovarnak köszönhetően keményebb héjú és magasabb cukortartalmú a termés.
