A fővárosi piacokon ellenőrizte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a zöldség- és gyümölcsforgalmazás követelményeinek betartását. A helyszíni ellenőrök 14 piac összes (243) forgalmazójának tevékenységét vizsgálták, beleértve a kereskedőket és az őstermelőket is. A budapesti piacok árusainál tapasztalt szabálytalanságok miatt 74 esetben hatósági eljárás indult, amiből 4-nél az áru forgalmazását is megtiltották a szakemberek, továbbá élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabtak ki.
14 budapesti piac valamennyi forgalmazójánál – kereskedőknél és őstermelőknél – összesen 1909 zöldség-, illetve gyümölcstétel ellenőrzését végezték el a Nébih szakemberei az elmúlt három hónapban. A helyszíni bejárás kifejezetten vegyes tapasztalatokkal zárult. A feltárt szabálytalanságok miatt 74 esetben indult hatósági eljárás, ebből 70 esetben figyelmeztetésben részesítették az ellenőrzött forgalmazót, 4 esetben pedig – jellemzően a súlyos, minőséget érintő hibák miatt – az ellenőrök megtiltották a kifogásolt tétel további forgalmazását és élelmiszer-ellenőrzési bírságot szabtak ki. Erről a Nébih közleménye számolt be.
A szemle megmutatta, hogy a piacok infrastruktúrája jó, általánosságban tiszták, könnyen megközelíthetők, nyitva tartásuk azonban kevésbé ideális a dolgozó emberek számára, hiszen általában hétköznap 16 órakor bezárnak. Ezzel is magyarázható, hogy a friss zöldség-gyümölcs áruk forgalma jelentős részben az élelmiszerláncok üzleteibe tevődött át, míg a piaci kereskedők kínálatára hétköznapokon kisebb az igény.
Így szedték rá a vevőket a kofák
Jellemző, hogy egy-egy kereskedő ugyanazon a piacon belül több (2-5) standon is árusítja a termékeit. Ennek következtében az ár többnyire kiegyenlített, a kínálat és a minőség pedig megfelelő. Általános probléma azonban a kötelező jelölések (származási ország, minőségi osztály, fajta stb.) hiánya, ez különösen az import árucikkek esetében jellemző. Gyakran előfordult a vásárlók tudatos megtévesztése is: ilyenkor a külföldi árut az eredeti csomagolásból kiszedve, a pulton ömlesztve vagy rekeszből kínálják, hamisan sugallva ezzel a termék magyar eredetét.
Érdekes jelenség, hogy a belvárosi vásárcsarnokokban megnövekedett a vendéglátás és a gourmet termékek forgalmazása, szinte teljesen kiszorítva onnan a hagyományos zöldséges és gyümölcsös standokat. Az őstermelők is főleg a külváros nagyobb piacain jelennek meg. Tekintve, hogy az őstermelői áruval szemben nagy a vásárlói bizalom, fontos az őstermelői és a kiskereskedői standok egyértelmű megkülönböztetése. Ez a gyakorlatban nem feltétlenül történik meg. Azonban nem csak a kistermelők igyekeznek hasonulni az őstermelőkhöz. Őstermelői részről is előfordul, hogy a saját termelésű áru mellett a vásárolt termékek továbbértékesítésével bővítik a kínálatot. Az ilyen visszaéléseket roppant nehéz kiszűrni, ezért ezekben az esetekben a piaci ellenőrzést termőhelyi szemle is követheti.
Az igazolványokkal sem volt minden rendben
Az ellenőrzéseknél tipikus hibának bizonyultak az őstermelői igazolványokkal kapcsolatos szabálytalanságok (pl. otthon hagyott vagy lejárt igazolvány, alkalmazott árusít). Mivel a mulasztások jelentős része tájékozatlanságból vagy hanyagságból eredt, az ellenőrök törekedtek a szabályok egyértelmű elmagyarázására. Minden ellenőrzött személynek írásos tájékoztatót adtak át, amely a kötelező jelölésre és az őstermelői árusításra vonatkozó legfontosabb előírásokat foglalta össze.
