A csütörtökön és pénteken tapasztalható átmeneti melegedés után a hétvégétől ismét visszatér a hűvös, reggelente hideg idő. A szombaton érkező hidegfront azonban nem hozza meg a nagyobb területre kiterjedő, áztató esőt. Főként északkeleten és a középső országrészben lehet helyenként 2-5 mm közötti csapadékra számítani, de az ország nagy részén folytatódik a szárazság.
Az elmúlt egy hétben két markáns hidegfronthoz kötődően hullott csapadék az országban. A szombaton átvonult front kevesebb, a hétfő reggeli több esőt hozott, azóta azonban visszatért a szárazság. Összességében 1 és 20 mm közötti mennyiség esett, amire a fejlődésben lévő repcének és az őszi búza vetése előtt álló talajoknak egyaránt nagy szüksége volt, illetve további csapadékra is szüksége lenne. A Veszprém – Budapest – Sátoraljaújhely vonal környezetében valamint az Alföld déli részén kevés eső esett, és ennek megfelelően a talajok is szárazak. Sokkal jobb a talaj felső részének a vízellátottsága északkeleten, illetve a Dunántúl déli felén. Az alsóbb talajrétegek nedvességtartalma jellemzően a Dunántúlon jobb, az ország keleti felén számottevő nedvesség hiányzik az 50 cm alatti rétegekből.
Az említett hidegfrontok jelentős lehűlést hoztak országszerte. Kedden csak talajmenti fagyok voltak többfelé jellemzőek, de szerdán és csütörtökön már 2 méteres magasságban is előfordultak fagyok a környezetüknél kissé alacsonyabban fekvő, fagyzugos tájakon. A hét eleje óta a maximumhőmérsékletek is elmaradnak az ilyenkor megszokott értékektől.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek többnyire 1700 és 1900 foknap között járnak az országban, és a hét eleje óta a hideg időnek köszönhetően már nem növekednek. A legmagasabb értékek a Tisza alsó szakaszának környékén vannak, míg a legalacsonyabbak (a magasabb területeket leszámítva) az északi és a nyugati határszélen. Az értékek rekord közeliek, már bőven elegendő hőmennyiség gyűlt össze a kukorica beéréséhez, számottevő növekedés a hőösszegben már nem valószínű. Mivel április 1-től számolunk, az eltérő időpontokban történt vetés miatt valamennyit ezekből az értékekből le kell vonni (hiszen a vetés pontos idejétől kellene az összegzést indítani).
A hőösszeg jelentős többlete miatt az átlagosnál nagyjából két-három héttel előrébb járnak a fenológiai fázisok és az érési folyamatok szinte minden növényünknél. A napraforgó aratása a legtöbb helyen befejeződött, és a kukorica betakarítása is a végéhez közelít. A kikelt és jellemzően 4-6 leveles állapotban lévő repce fejlődéséhez a Dunántúlon elegendő nedvesség áll rendelkezésre a talajban, a keleti országrész aszállyal sújtott területein azonban vontatott a növényfejlődés. Néhol az őszi búza vetése is megkezdődött már.
A zöld tömeg mennyisége lassú csökkenést mutat. A csökkenés mértéke az Alföldön a legerősebb. Míg a Duna-Tisza közén illetve középhegységeinkben az átlagosnál nagyobb zöld tömeggel rendelkező terültek is vannak, addig a Tiszántúlon nagy területen jelentős az átlagtól negatív eltérés is megfigyelhető. A negatív eltérés részben a kevés csapadéknak, részben az átlagosnál hamarabb bekövetkező érés-növényszáradás fenológiai fázisnak tudható be.
A folytatásban pénteken még marad a napos, száraz idő. Hajnalban fagy már nem valószínű, talajmenti fagy is csak kevés helyen lehet, napközben pedig általában kevéssel 20 fok fölé melegszik a levegő. Szombaton a nap első felében egy hidegfront vonul át fölöttünk, de kevés csapadék csak helyenként, főként északkeleten és a középső országrészben valószínű. Az északira forduló szél azonban sokfelé megerősödik, és a hőmérséklet is több fokkal visszaesik. Vasárnap és hétfőn ismét többnyire napos, száraz időre lehet számítani, és visszatérnek a talajmenti fagyok. Esőre, záporra kedden van ismét esély, a többi napon csendes őszi idő várható.
Forrás: met.hu
