Túrkevei „fodrászok” nyírják az összes magyar juhot

Érdekes helyzet állt elő a magyar juhnyírás terén, ugyanis – mint kiderült – a hazai nyírók közül szinte mindenki Túrkevén él. Nem túlzás, ha azt mondjuk, túrkeveiek nyírják a hazai állomány legnagyobb részét.

Mindegy, hogy az ország melyik régiójában járunk, szinte biztos, hogy túrkevei emberek szabadítják meg a juhokat téli bundájuktól. Érdekes módon ma már szinte kizárólag Túrkevén élnek birkanyírással foglalkozók, de ott valósággal virágzik az iparág. Nem csak idősek, hanem a fiatalabb korosztály is szívesen választja ezt a szakmát, előszeretettel tanulják el a fortélyokat az idősebbektől. Tudják ugyanis, hogy a jó birkanyíró szakembert sokan keresik és szinte az egész országban végignyírhatják a birkákat a szezonban.

Egy mesterember akár 6-7 ezer állatot is meg tud nyírni néhány hét leforgása alatt, ezzel komoly jövedelemre szert téve. A birkanyírás ideje egyébként a kihajtás – Szent György napja – előtti hetekre esik azért, hogy mire a nyári szálláshelyükre kerülnek az állatok, akklimatizálódhassanak. Így elkerülhető, hogy a frissen nyírt állatok megfázzanak a bundájuk hiányában.

Szinte kizárólag túrkevei szakemberek nyírják az ország minden pontján a juhokat
Szinte kizárólag túrkevei szakemberek nyírják az ország minden pontján a juhokat

 

A nyírás közben egyébként a többségük okosan viselkedik, hang nélkül tűri a téli bunda levágását. A lényeg, hogy a birkanyíró mester ne legyen ideges, mert az átragad az állatra. Ekkor könnyen megugorhat az állat és ekkor akár meg is vághatja a nyírógéppel a jószágot a mester.

A beol.hu információi szerint az igazán türelmes nyíró nagyon ügyel rá, hogy a bőrfelület mindig kisimított legyen, ne szecskázza a szőrt. Akkor lesz igazán jó minőségű a levágott gyapjú és így a legkisebb a sérülés veszélye. Persze, olykor előfordul, hogy a legkörültekintőbb, gondos kezek közül is megugrik a birka.

Sajnos mára már alig van értéke a gyapjúnak. Míg régen egy állatról lekerülő gyapjú a jószág egész téli takarmányozását fedezte, ma jó, ha pár száz forintot megér. Egy juhról átlagosan négy kiló gyapjú jön le évente, de hallottak már olyan birkáról is, amelyet négy évig nem nyírtak. Arról több mint tíz kiló szőrt vágtak le, amikor végre kés – illetve olló – alá került.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Agrár pályázatokról egyszerűen 1. rész Jelen cikk-sorozat célja, hogy a gazdálkodók számára utat mutasson az Európai Uniós és hazai támogatások igénybevételéhez. Magyarország területének k...
A juh és kecske állatállomány elektronikus jelölés... A juh és kecske állatállomány elektronikus jelölése kapcsán igényelhető támogatásról A juh és kecske állatállomány elektronikus jelölése kapcsán nyúj...
Röviden, mindent a birkanyírásról Miért marad júniusra a birkanyírás, mi a leggyakoribb nyírási mód, hogyan marad nyugton a művelet közben az állat, mi lesz a levágott bundával, és per...
Hova tűnt a birkák arca? Egy skót gazda 55.000 fontot (forintra átszámítva mintegy 21,5 millió) költött 10 Valois Blacknose (feketeorrú) anyajuhra és egy kosra - olvasható a d...
Az állattenyésztés nyertese lehet a 2014-2020-as c... A Földművelésügyi Minisztérium álláspontja szerint az állattenyésztő kis- és közepes gazdaságok a 2020-ig szóló európai uniós költségvetési ciklus egy...
Milyen évet zár idén a mezőgazdaság? Szakértők vál... Vegyes eredményeket, de összességében jó évet jelenthet a mezőgazdaságnak a 2014-es esztendő. A szántóföldi növénytermesztésben ugyan nem biztosított ...