Európai szinten egy rossz szó nem érheti a szél, mint megújuló energiaforrás használatát. Idén már a kontinens áramszükségletének 10 százaléka a szélenergiából származik, az viszont szomorú, hogy csak néhány országra koncentrálódnak az ezen irányú fejlesztések. Hazánk nincs köztük, sőt…
Globális felmelegedés, klímaváltozás… az idei nyár hőhullámai kapcsán is számtalanszor hangoztak el ezek a szavak. Tenni azonban csak kevesen tesznek a hatásuk csillapítására. Pedig a megújuló energia felhasználásának elterjesztésével sokat lehetne segíteni a probléma csökkentésében.
A szélből is ilyen, napról-napra megújulni képes energiát lehet kinyerni a megfelelő eszközök segítségével, amik akár a tájba is szépen illeszkedhetnek. Aki járt már Ausztriában, vagy éppen Németországban biztosan látta a végeláthatatlan szélerőművekkel borított területeket, ahol sok esetben még a mezőgazdasági művelés, vagy épp az állattartás is jól megfér mellettük.
Az európai szélenergia-hasznosítás zászlóshajójának Németországot tekinthetjük, mellettük az Egyesült Királyság és Franciaország foglalkozik még komolyabban a szélenergia felhasználással. Rajtuk kívül azonban csak kevesen próbálkoznak szélerőművek építésével. Ki ezért, ki azért nem teszi. Magyarországon például, a jogszabályok miatt szinte lehetetlen a szélerőművek megépítése és használata, pedig alkalmas területeink is lennének rá.
2017-ben egyébként az első félévben 6,1 gigawatt új szélerőmű kapacitás épült ki Európában, ami egész jónak mondható. Ebből 1,3 GW tengeri, 4,8 GW szárazföldi kapacitás. Ezzel 160 gigawatt energiát képes előállítani az összes, Európában telepített szélerőmű, amely már képes fedezni a kontinens energiafelhasználásának 10 százalékát. Ezzel a földgáz után a második helyre lépett fel a szélenergia, míg a harmadik helyen a szén szerepel.