Van megoldás, ha már nem fenntartható a vegyszerezés

A Föld népességének növekedésével a mezőgazdasági termelés egyre intenzívebbé válik. A növekvő igényeket kiszolgáló növénytermesztés átalakult a gazdasági nyomás hatására, a vetésforgó lecsökkent, sok helyen monokultúrás művelési mód alakult ki. Többek között ezek miatt is elszaporodtak a mezőgazdasági kártevő rovarok, felgyorsult a növénykórokozók elterjedése, továbbá gyakoribbá váltak a jelentős terméskiesést okozó járványok. A problémákra pedig az egyre növekvő arányú kémiai védekezés, a vegyszerezés volt a válasz. A természet viszont szintén reagált: megjelentek a kemikáliákra toleráns és rezisztens gyomnövények, kártevők és kórokozók.

Egyes növénykórokozó gombák toxintermelése súlyos egészségügyi problémákat vet fel, mivel a termelt mérgek egy része az élelmiszerek feldolgozása során sem bomlik le, így bekerülhet az alapvető élelmiszerekbe, illetve a haszonállatok takarmányába is. A növekvő peszticid-felhasználásnak azonban további káros mellékhatásai is ismertek. A talajba kerülve elszegényítik annak mikroflóráját, elpusztítva az életközösség azon tagjait is, amelyek a haszonnövények fejlődése szempontjából fontosak – írta az Agrárágazat.

A vegyszerezés helyett a talajbaktériumok jelenthetik a megoldást a fenntartható gazdálkodásban
A vegyszerezés helyett a talajbaktériumok jelenthetik a megoldást a fenntartható gazdálkodásban
A fenntartható megoldás még tartósabb is

Éppen ezért nem teszi lehetővé a fenntartható mezőgazdasági termelés a vegyszerek felhasználásának fokozását. Így a környezetvédelmi, a gazdasági és a toxikológiai szempontokból is cél a peszticidek használatának csökkentése és más, alternatív, környezetbarát, ám hatásos megoldások keresése. A mezőgazdaságban a legnagyobb károkat a rovarok mellett a növénykórokozó gombák okozzák. A növényi betegségek több mint 60 százaléka a gombák fertőzésére vezethető vissza.

Manapság a gombás betegségek elleni védekezés legelterjedtebb módja a kémiai növényvédelem. A növényvédő szerek többsége egy ponton ható, azaz a kórokozó életfolyamatainak egy adott funkcióját képes gátolni. Emiatt a szelekciós nyomás gyorsan rezisztens patogén-törzseket választ ki, melyekkel szemben a továbbiakban a kemikáliák alkalmazása hatástalan marad (pl. a strobilurin-származékok). Ezért a peszticidek alkalmazása mellett egyre fontosabb a biológiai védekezés, mely nem terheli a környezetet, valamint hatása sokkal tartósabb, mivel nem egy ponton hat. Ide tartozik többek között a kórokozókkal szemben ellenálló növények nemesítése, a természetes ellenségekkel történő védekezés, továbbá az antagonista és hiperparazita (parazitán élősködő) szervezetek felhasználása. Utóbbiak a természetben előforduló tápanyagverseny, mikroszervezetek által termelt gátló anyagok, antibiotikumok, sejtfalbontó enzimek kiválasztása révén képesek gátló hatásukat kifejteni. A biológiai védekezés jelentős részét képezi az antagonista hatású talajlakó baktériumok keresése és alkalmazása.

Több feladatot láthat el egyszerre

2012-ben nemzetközi felmérést végeztek, melynek alapján felállítottak egy rangsort a növénypatogén gombák gazdasági fontossága között. A lista alapján világszerte jelentős problémát okoznak a Fusarium-fajok, melyek toxintermelésük miatt központi témát jelentenek a növénytermesztésben. Ezek a patogén gombafajok a talajból vagy a talajba forgatott növényi hulladékból „támadnak”, a termőföldbe kerülve onnan gyakorlatilag kiirthatatlanok, monokultúrában és ültetvényeken gyorsan felszaporodik az állományuk. Antibiotikus és antifungális hatású anyagokat számos talajlakó baktériumtörzs termel (pl.: Bacillus, Pseudomonas, Streptomyces), amelyek alkalmasak gombák gátlására és elpusztítására is. Több talajlakó baktériumfaj által termelt enzim képes feloldani a baktériumok, a penészgombák és az élesztőgombák sejtfalát. Ezen kívül más gátlási módok is ismertek, bizonyos baktériumok képesek gátolni a növénypatogén gombák szaporodását (spóraképzését).

A fungisztatikus hatású talajoltó készítmények fajösszetételét úgy alakítják ki, hogy a talajt kolonizáló baktériumok a növénypatogén kórokozók (és kártevők) széles spektrumával szemben hatékonyan óvják a haszonnövényeket. Kombinált talajoltási technológia alkalmazása esetén pedig növénynövekedés-serkentő fajokkal együtt is kijuttathatóak, és ezáltal nem csak a peszticidek, hanem a műtrágyák használata is csökkenthető, tovább erősítve ezzel a fenntartható mezőgazdasági termelés irányelvét.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Hová lettek a talajbaktériumok? Előfordulnak olyan évek, amikor a szokásosnál is több növényvédelmi kezelést kell eszközölniük a gazdáknak. Az idősebb gazdák szerint régen nem volt e...
A talajbaktériumokban van a jövő Egyre nagyobb ütemben pusztul a termőföld Európában, így hazánkban is. Szakértők szerint a tápanyagtartalommal nincs, a talajbaktériumokkal viszont an...
A talajjavítás adhatja vissza az emberiség egészsé... A technika világában gyakran elfeledkezünk arról, hogy akad egy olyan tényező, ami nélkül nincs élet a Földön, ez pedig a talaj. Annál is inkább figye...
Baktériumtrágya a talajélet megmentője A szántóföldjeink állapota fokozatosan romlik. A műtrágyázás hatásaként elsavanyodó talajban helyreállítható a talajélet a biológiai rekultivációval. ...
Milyen takarónövényeket telepítsen az ültetvényébe... A takarónövények nem csak a lezsarolt szántóföldi talajok megmentői, hanem a szőlős- és gyümölcsösgazdák is ugyanúgy hasznukat tudják venni. Sőt, az ü...
Most végre mindent megtudhat a humuszról A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara „NAKAdémia – Humusz, a termőföld lelke” címmel talajtani tájékoztató rendezvényt tart Kaposváron, 2018. február 19-én....