Új rovarölőt engedélyeztek a repcére a betiltás előtt álló szerek helyett

Várhatóan még az idén további korlátozásokat vezetnek be repcében hatékony neonikotinoid tartalmú rovarölőszerekre. Azonban a repce nem marad védelem nélkül: engedélyt kapott ugyanis az a szer, amely kiválthatja a korlátozás alá kerülő hatóanyagokat. Az új rovarölőt januárban engedélyezték.

Hazánkban ez év januárjában engedélyezték a ciantraniliprol hatóanyagú, Lumiposa nevű csávázószert, amellyel kiválthatók egyes neonikotinoidok. A repcevetőmag kezelésére alkalmas készítményekkel ezentúl neonikotinoidok nélkül is megvédhető a rovarkártevőktől a repce. A készítményt egyelőre kizárólag ennél a növénynél lehet használni – írta a Magyar Idők.

Az új rovarölőt a méheket veszélyeztető neonikotinoid tartalmú szerek helyett lehet használni
Az új rovarölőt a méheket veszélyeztető neonikotinoid tartalmú szerek helyett lehet használni

Mindaz a küzdelem, ami a magyar méhészek és a repcetermesztők között az utóbbi években lejátszódott, nyugvópontra kerülhet. Az új készítmény engedélyezésének köszönhetően pedig a magyar repcetermesztés továbbra is biztonságosan működhet a jövőben – mondta a Magyar Időknek Nagy István agrárminiszter.

További korlátozások léptek életbe hazánkban is

Az újonnan kinevezett miniszter azt is elmondta, hogy a nemrégiben megszületett európai uniós döntés értelmében hazánkban is további korlátozásokat vezetnek be az érintett három neonikotinoid (tiametoxám, klotianidin és imidakloprid) hatóanyag felhasználására. A tagállamok többsége ugyanis megszavazta azt a brüsszeli javaslatot, amely megtiltja a szóban forgó hatóanyagok szántóföldi felhasználását. A jogszabályt ugyanakkor még nem tették közzé, a hatóanyagok felhasználása pedig zárt üvegházakban továbbra is engedélyezett marad.

A döntést komoly vita előzte meg. A beporzókra gyakorolt káros hatást az elmúlt években több vizsgálat is igazolta, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) például ez év februárjában tette közzé jelentését, amely a 2013 óta megjelent kutatási eredményeket összegzi. A szervezet ebben azt közölte, hogy a tanulmányok alapján nem kizárható, hogy ezen szerek felhasználása kockázatot jelent a házi, a posz- és a vadméhek egészségére. Mi is írtunk korábban a témában itt, valamint itt, és itt is.

A betiltást ellenzők viszont több fórumon hangsúlyozták, hogy ez a típusú rovarölő szer nagyon nehezen helyettesíthető a szántóföldi növénytermesztésben. Az eddigi gyakorlat is azt mutatja, hogy a hektáronként pár grammnyi csávázószer helyett a gazdáknak az egész táblát kezelniük kell. Ráadásul ezt egy szezonban akár többször is, ami több liternyi egyéb rovarölő szer felhasználását jelenti – írta a Magyar Idők.

Nagy István a lap kérdésére megerősítette: hazánk mindezidáig azért tartott ki a neonikotinoidok használata mellett, mert minden olyan szer, amely a helyettesítésére szolgálhatott, 10-15-ször nagyobb környezetkárosítással járt volna, miközben az említett csávázószer szabályos és szakszerű felhasználásával minimalizálni lehetett a beporzókat érintő veszélyt.

gyomirtókat is megvizsgálják

Hamarosan felülvizsgálják az összes, Magyarországon engedélyezett, glifozáttartalmú készítmény engedélyét. Így döntés születhet arról is, hogy indokolt-e a felhasználás korlátozása, illetve szükség van-e a vásárlásához és felhasználáshoz kapcsolódó forgalmi kategória módosítására. A glifozát egy régóta ismert gyomirtó anyag, amelyet széles körben használ a mezőgazdaság. Jelenleg ez a világon a legnagyobb arányban használt szer. Az Európai Unióban forgalomban lévő hatóanyagokat rendszerint 10 évente felülvizsgálják, így ellenőrzik, hogy az új tudományos adatok alapján is megfelelnek-e a jóváhagyási követelményeknek. Az értékelés szakaszában több környezetvédő szervezet bírálta a hatóanyag létjogosultságát, és próbált tudományos érveket felhozni a megújításának megakadályozására. Az elhúzódó és politikailag érzékeny eljárás végső szakaszában a kémiai anyagok toxikológiai besorolásáért felelős Európai Vegyi Anyag Ügynökség nem talált olyan bizonyítékot, amely szerint a glifozátot emberi egészségre károsnak kellett volna nyilvánítani. A bizottság ezután megállapította, hogy nincs tudományos akadálya annak, hogy a szer újra megkapja az engedélyt. Azonban 5 év múlva ismét felül kell vizsgálni a hatóanyag használatát. Korábban itt írtunk arról, hogy a glifozát nélküli gazdálkodás sok milliárd dolláros károkat okozna.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Varroa atka elleni gyógyszeres védekezéshez igénye... Méhészek figyelem! 6 597 méhész-gazdálkodó részére 632,8 millió forint összegű támogatás kifizetését kezdi meg július 2. hetében az MVH a varroa atka...
Repcetermés az EU országaiban 2013-ban Érdekes összehasonlító táblázatott közölt az Eurostat a napokban a 2013-as repcetermésről. Eszerint az EU országai közül Németországban terem a legtöb...
Olajnövények piaci helyzete A világon a legelterjedtebb olajmag a repcemag és a canola. A tavalyi évben rekord méretű volt a két növény magjának nemzetközi forgalma, 15,2 millió ...
Vis maior bejelentést tehetnek a méhészek Az idén, a magyar mezőgazdaságot sújtó különböző időjárási körülmények, különösképpen az Yvette ciklon súlyos károkat okozott a hazai méhcsaládokban, ...
GMO-szennyezett takarmánytól tarthatnak a magyar m... Még időben tudta figyelmeztetni a méhész egyesület a méztermelőket egy Magyarországon nem kívánatos takarmány felbukkanására. Az ügyben az Országos Ma...
Műhold alapú helymeghatározást is tanítanak Gödöll... Előző cikkünkben írtunk két tanfolyamról, melyeket hamarosan a gödöllői Szent István egyetem indít. Ma is bemutatunk két újabb hasznos tanfolyamot a s...