A megfelelő tavaszi magágykészítés az egyik legfontosabb növénytermesztési talajművelési munkaművelet. Ráadásul az egyik legigényesebb talajművelési tevékenység. A tavaszi vetésű növények esetében pedig ez még jelentősebb, mivel aránylag rövid idő alatt (áprilistól május közepéig) több növény vetőmagjai „alá” kell megfelelő minőségű magágyat kialakítani, illetve elvégezni a vetőágykészítést.
A tavaszi talajelőkészítés célja a jól megérett, aprómorzsás, kellőképpen ülepedett vetőágy létrehozása. Ez a vetőmagvaknak gyors- és egyenletes kelést biztosít, illetve a bedolgozott vegyszerek és műtrágyák teljesen kifejthetik hatásukat. A megfelelően elvégzett őszi talajművelés – mélyszántás, elmunkálás, esetleg egyengetés – után a talaj tavaszi előkészítése már viszonylag könnyen megoldható feladat. A tavaszi talajelőkészítési munkák közé a talajegyengetést, a vegyszerbemunkálást és a vetőágykészítést sorolhatjuk. Ezek a műveletek a vetőmagvak számára optimális kelési feltételek biztosítását szolgálják.
Az igények kielégítésére tervezett gépeknek a következő követelményeket kell teljesíteniük:
- alkalmazkodjanak a talajfelszín egyenetlenségeihez;
- a talajt a vetési mélységnek megfelelően lazítsák, porhanyítsák;
- egyenletes mélységű aprómorzsás réteggel borított, tömör alapú magágyat hozzanak létre;
- végezzenek megfelelő keverő munkát az indító műtrágyák és más vegyszerek talajba munkálásához;
- irtsák a kelőfélben lévő és még meg nem erősödött gyomnövényeket;
- a munkavégző egységek cseréjével biztosítsák a különböző növények igényeit kielégítő mélységű, jól porhanyított magágy létrehozását;
- a munkavégző szerszámaik ne legyenek hajlamosak eltömődésre.
A tavaszi magágykészítő munkák eredményessége nagymértékben függ az előző évi nyárvégi, illetve az őszi talaj-előkészítésektől. A közvetlen vetés előtti munkák tehát akkor lehetnek sikeresek, ha az azok során végzendő feladatoknál fokozott figyelemmel vagyunk az alapozó művelés hatásosságára is, melyek néha nagyon eltérő színvonalúak. Ezen felismerés arra kényszerítette a kutatókat és fejlesztőket, hogy ma már a gépgyártásban nemcsak a különböző talajfizikai jellemzők, hanem az alapművelés minőségének (rögméret, felszínegyenletesség stb.) kihatásai is fontos tervezési szempontot jelentenek.
A különböző módszerű vetőágykészítéseknél az alábbi szempontokra kell tekintettel lenni:
- csapadékmegőrzés;
- gyors(abb) felmelegedést biztosító vetőágy-kialakítás;
- a vetés előtt (presowing) kijuttatott kémiai szerek hatékony talajba dolgozása.
További fontos szempont, hogy a műveletek számát a szükségszerűre csökkentsük, azaz a talajt csak okszerűen műveljük. A túl sok munkamenet többnyire a felső réteg kiszáradását és nem kívánatos méretű rögösödését okozhatja, és elősegíti a káros talajtömörödést. Ez utóbbival együtt a többnyire túlzottan nedves talajállapot melletti magágykészítések esetén a talajszerkezet rombolása is jelentkezhet.
Jókor kell magágyat készíteni
Lényeges a magágykészítés időpontjának helyes megválasztása, amikor is nem csak a legfelsőbb talajréteg nedvességi állapotára kell tekintettel lenni, hanem az alsóbb 10-15 cm-es talajréteg teherbíró képességére is. A vetőágykészítés optimális időpontja ugyanakkor üzemen belül is változhat. Mind a túl korai, mind a megkésett beavatkozás rontja a vetőágy minőségét. A magágykészítő porhanyító hatása túlságosan nyirkos talajon nem érvényesül, továbbá egyes herbicidek alkalmazásakor, azok párolgási vesztesége nagyobb, mivel a víz jelenléte a talajkolloidokon akadályozza a herbicidmolekulák megkötődését. Az optimális időben alkalmazott és jól beállított kombinátorokkal, 8-14 km/h haladási sebesség mellett kedvező minőségű vetőágy készíthető. Cikkünk az Agrárágazat anyaga alapján készült.
