Háromszor annyiba kerül most a magyar termőföld, mint tíz évvel ezelőtt

Aki tíz éve tehette, és termőföldbe fektette a pénzét, nagyon jól járt. Az azóta megélt válságok sem nagyon hatottak a földpiacra, így szinte megállíthatatlannak tűnik az árnövekedés. 2009 óta akár háromszoros is lehet a drágulás.
Megjelentek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) termőföldárakkal kapcsolatos hivatalos számai – igaz, ezekben nincs benne az idei és a tavalyi év. Ugyanakkor magukért beszélnek a 2019-cel záródó tízéves időszak történései. […]

Tovább…

Változik a klíma, változtatni kell a tápanyagpótlás technológiáján is

A csapadékhiány és a magas inputárak miatt elodázzák a döntéseket a magyar gazdálkodók, így csúszásban vannak az őszi vetési munkálatok. Az input anyag, vetőmag beszerzések késleltetése miatt félő hogy a kereslet egy időben jelenik majd meg a piacon, ami ellátási problémákhoz vezethet. Mindezen problémákról, valamint az aszályhelyzet okozta nehézségek megoldásáról Vázsonyi Lászlóval a VulcanAgro Kft. fejlesztőmérnökével beszélgettünk. […]

Tovább…

Van nyertese is a klímaváltozásnak? Igen! A földimogyoró…

A földimogyoró az Újvilág szülötte, Észak- és Dél-Amerikában egyaránt elterjedt, de Szíriában sem ismeretlen. Szűkebb környezetünkben Romániában és Bulgáriában találkozhatunk vele, és hazánkban is termesztették már az 1950-es években.
Balla Zoltán fajtanemesítő 2013-ban kezdett foglalkozni a földimogyoróval Nagy János professzor fölvetésére, sokan jártak a növények csodájára a bemutatókertben. Valamikor az Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet rendelkezett saját fajtával, amit Kiszombori névre kereszteltek. Az 1950-es években Medgyesegyházán már mintegy 300 hektáron termesztették, ám rövid időn belül abbahagyták, mert nem tudták kielégíteni a rendkívül nagy kézimunkaerő-igényét. […]

Tovább…

Önállóan felügyeli a szóját és a gyapotot a brazil robot

A brazíliai Rio de Janeiró-i PUC kutatócsoportja olyan mezőgazdasági robotot mutatott be, amely a növények növekedési és csírázási teljesítményének feltérképezésére, valamint a kártevők azonosítására szolgál a szója- és gyapotültetvényeken.
Az új prototípus mesterséges intelligenciát (AI) használ a növények megfigyelésére, képes a növények és a gyomok megkülönböztetésére, valamint a sorok közötti önálló mozgásra. A robot több hónapos munka után tavaly áprilisban került terepi tesztelésre. […]

Tovább…

Megszűnik az árukapcsolás: külön is kapható szélszabályozó a műtrágyaszórókhoz

Az Amazone gépgyártó a ZA-TS és ZG-TS tárcsás szórókra építheti az úgynevezett WindControl rendszert. A rendszer kompenzálja a szélnek a szórásképre gyakorolt hatását. A szórón lévő antenna meghatározza a szélerőt és a szélirányt. E mérések alapján a rendszer úgy állítja be a szórót, hogy szimmetrikus szórásképet tartson fenn.
2017-ben az Amazone bevezette az ArgusTwin rendszert, amelyben érzékelők figyelik, hogy a műtrágyaszemcsék hol hagyják el a szórótárcsát. Ha ez a szög nem kívánatos, a rendszer korrigálja a lehullási pontot. Ennek eredményeképpen a szóró optimalizálja a szórást. […]

Tovább…

Komoly magyar kutatási siker a lisztharmatfertőzés azonosításában

Azonosította a búzát érintő lisztharmatfertőzés első megbízható biomarkereit az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) E-orr kutatócsoportja. A Science of the Total Environment folyóiratban megjelent publikációjukban a világszerte jelentős mértékben elterjedt gomba kórokozóval fertőzött búza környezetébe kibocsátott 48 illékony vegyületet jellemezték. A GINOP-projektben működő E-orr kutatócsoport távlati célja egy, az azonosított biomarkerek érzékeny detektálására alkalmas bioelektronikus szenzor, az e-orr kifejlesztése és alkalmazása a mezőgazdaságban. […]

Tovább…