A három fő tápanyag közül a foszfort és a káliumot teljes egészében ősszel adjuk a gabonafélék esetében, de az őszi nitrogén is a mélyszántás alkalmával kerül a talajba.
Ezt a gyakorlatot sok szabadföldön gazdálkodó – főleg a kombinált vetésforgót használó – kertész is átvette. Ezért az őszi talajmunkák idején, összetett műtrágya formájában jelentős mennyiségű nitrogént is használnak.
Nagyon nem mindegy a vetési idő
Az őszi vetésű gabonafélék esetében teljes mértékben indokolt a trágyamegosztás ilyen formája. Azonban az olyan növényeknél, amelyek vetése vagy ültetése csak tavasszal esedékes, műtrágyapazarlásnak számít. A nitrogén a többi tápanyaggal ellentétben a gyenge kötődése, és a talajban történő gyors mozgása miatt a téli csapadékkal a gyökérzóna alá mosódik. Ezzel a növény számára még a kötöttebb, humuszban gazdagabb talajokon is elveszik. Ráadásul a környezetet is szennyezi. Többen azt válaszolják erre: a búzánál is így szokták csinálni.
Az őszi vetésű gabonafélék tábláin az ilyenkor történő nitrogénezés, a növény kezdeti fejlődésének idején jelentkező jelentős nitrogénigény miatt teljesen indokolt még akkor is, ha bizonyos veszteség (kimosódás) történik a tél alatt. A tudnivalókat az Agrofórum oldal foglalta össze.
A korai vetésű zöldségféléknél (borsó, gyökérzöldségek, hagyma), de a paprika, a paradicsom, a zöldbab, a dinnye és a káposztafélék esetében is a nitrogént megosztva, indító- és fejtrágyának használjuk, az egyenletes elosztásra törekedve. Az őszi nitrogénezés kizárólag a pentozán hatás elkerülése miatt lehet indokolt.
Ha nagy mennyiségű szármaradványt dolgozunk be a talajba, a bomlás és a mikroorganizmus-tevékenység elősegítése és felgyorsítása érdekében adhatunk nitrogént. Sőt, szükséges is adni. Ellenkező esetben a humifikálódás elmarad, az ültetést vagy a vetést követően nitrogénhiány állhat elő ( ez az alsó, idősebb levelek egyenletes kisárgulása).
Őszi nitrogén a kiskertekben
Ugyanez a helyzet a házikertek és a kisgazdaságok esetében is, ahol a gondosan összegyűjtött őszi lombot, szalmát, kukoricaszárat leforgatják azzal, hogy növeljék a humusztartalmat. Nagyon jó ötlet a lehullott lomb ilyen formában történő hasznosítása. Ám csak akkor lehet igazán hatásos, ha kevés nitrogént is dolgozunk a talajba. Sok esetben a komposztkészítésnél is gondot jelent, hogy nem indul meg a komposztálódás folyamata, a növényi hulladék bomlása. Ilyen esetben is a nitrogén – kevés foszforral kiegészítve – beindíthatja a humuszképződést.
