Az öntözésfejlesztési stratégia megalkotásához szükséges az öntözési vízigények felmérése. Ennek érdekében 43 ezer kamarai tagot keresnek fel a falugazdászok. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara december elsején indította el a felmérést, hogy kiderüljön, mik a gazdák valódi igényei és problémái.
Az öntözési vízigények kielégítése a nemzeti stratégia része
A kormány feladatnak tekinti az öntözéses gazdálkodás elterjesztésének, ésszerű fejlesztésének, a vízkészletek védelmének és hasznosításának ügyét. A 2017. októberében megjelent öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló kormányhatározat megvalósítása pedig decemberben újabb szakaszba lépett – számolt be róla a NAK.
A stratégia részeként a NAK vállalta, hogy 2014 után az öntözésfejlesztés megvalósítása szempontjából reális területeken újra felméri a vízigényeket. Ezért a 2017. december 1. és 2018. január 31. között tartó időszakban 1.235.682 hektárnyi területet érintve 43.030 gazdálkodó kamarai tagot bevonva kérdezi meg a gazdákat. A vízigény-felmérést az öntözéses gazdálkodás lehetséges területeihez, a vízgyűjtő rendszerekben rendelkezésre álló vízkészletekhez és a tényleges öntözési igényekhez tervezik kialakítani, a pontos fejlesztési irányokat is lehatárolva.
Miért is indokolt ez?
Az idei vízhelyzetről itt írtunk korábban.
Hogyan történik az öntözési vízigények felmérése?
A felmérés a falugazdászok közreműködésével valósul meg. Ők az öntözőrendszerek hatásterületén gazdálkodást végző termelőkkel közösen töltik ki az erre a célra készült internetes adatrögzítő felületet. A kérdőívet is tartalmazó felület kitöltésének köszönhetően parcellaszinten láthatóvá válnak azok a területek, ahol valós igény látszik az öntözésre. A felméréskor a falugazdászok egy hozzájáruló nyilatkozatot is kérnek a termelőktől. Ez alapján a termelő adatai és parcelláinak elhelyezkedése felhasználhatóak lesznek a stratégiához. A stratégia célja a jelenlegi 80 ezer hektáros öntözött terület minimum 300 ezer hektárra történő növelése. Ezen belül is cél a kertészeti kultúrák, illetve a szőlő- és gyümölcsültetvények arányának emelése. Ez elsősorban felszíni vízkészletek felhasználásával történik, a felszín alatti vízkészlet igénybe vételének minimalizálása és a víztakarékos öntözési technológiák alkalmazása mellett. Az öntözésfejlesztési stratégiát 2018. április 30-ig kell előterjeszteni jóváhagyásra a kormánynak.
A visszajelzésekért Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai keresik meg a felmérésben érintett gazdálkodókat. A kamara nyomatékosan kéri tagjait, hogy lehetőség szerint minél nagyobb számban vegyenek részt a felmérésben, hiszen az igények részletes megismerése garantálja az öntözésfejlesztési stratégia hatékony kialakítását.
Az érintett termelők száma megyei bontásban
- Hajdú-Bihar megye: 12.164
- Békés megye: 6.697
- Bács-Kiskun megye: 4.857
- Jász- Nagykun-Szolnok megye: 4.967
- Csongrád megye: 4.372
- Szabolcs- Szatmár-Bereg megye: 3.286
- Győr-Moson-Sopron megye: 2.868
- Pest megye: 1.985
- Borsod-Abaúj-Zemplén megye: 939
- Heves megye: 357
- Baranya megye: 193
- Vas megye: 109
- Komárom-Esztergom megye: 105
- Fejér megye: 33
- Veszprém megye: 29
- Somogy megye: 23
- Tolna megye: 21
- Zala megye: 13
- Nógrád megye: 12
