A talajok romlása a világszinten problémát jelent, ezen változtatna a barnaforradalom. Az ENSZ 2015-ös jelentése szerint ugyanis a Föld összes talajának 33 százaléka szenvedett el valamilyen fokú károsodást, bár ennek a helytelen szántási technológiákon kívül számos oka van. Miután az USA-ban elkezdett terjedni a no till technológia, a termőföld eróziója közel negyven százalékkal csökkent 1982 és 1997 között.
Az amerikai prériről indult a barnaforradalom
Az amerikai prérin drámaian megnőtt a megművelt földek aránya 1900 és 1930 között. Az óriási, szűz területeket a farmerek leginkább mély szántással művelték meg. Ezzel elpusztították a préri mélyre gyökerező füves borítását, amely összetartotta a talajt.
A 30-as években aztán több év is aszályos volt. A szárazság elporosította a füvekkel meg nem kötött talajt. A térségre jellemző erős szelek felkavarták a talaj felső részét, és olyan porviharok keletkeztek, hogy többször egy méterre sem lehetett ellátni. A porviharok akár több napig is eltartottak, és olyan távoli városokat is elértek, mint Chicago vagy New York. A szárazság és a szélerózió mintegy 400 ezer négyzetkilométert érintett (ez több mint négyszerese Magyarország területének), az elköltöző milliók mellett pedig több mint félmillióan váltak hajléktalanná miatta.
Az 1930-as évek nagy porviharai után az Egyesült Államokban, majd az egész amerikai kontinensen egyre inkább elterjedt szántást nélkülöző talajművelés. Az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO adatai szerint az USA-ban az összes mezőgazdasági terület 23 százalékát ezzel a technológiával művelik. Dél-Amerikában pedig még ennél is nagyobb a barnaforradalom szemlélete szerint művelt földek aránya. A barnaforradalom kialakulásáról a G7.hu számolt be.
Argentínában húsz éve a mezőgazdasági földek mindössze két százalékán nem szántottak, ehhez képest most már 74 százalékon, Brazíliában pedig a felén mellőzik az ekét. Európában viszont még nem terjedt el ennyire a szántás nélküli módszer, az EU mezőgazdasági területeinek földjeinek mindössze néhány százalékát művelik szántás nélkül. Ebben Finnország jár az élen 9 százalékos részaránnyal. Magyarországon mindössze néhány ezer hektárt művelnek szántás nélkül.
Hogyan működik a barnaforradalom?
A no till technológia rendszeres párja a direktvetés. Ez azt jelenti, hogy a magvakat egy speciális vetőgéppel vetik el a felszín alá, a talaj forgatása nélkül. Ez akár az aratással párhuzamosan is megtörténhet, mert a technológia lényege, hogy nem szántják fel. Ezzel nem zavarják meg a talajt, hanem inkább folyamatosan élettel látják el. A szántást nélkülöző talajművelés támogatói szerint ugyanis csak akkor él a talaj, ha élő növény van benne, és egy csupasz, frissen szántott talajban gyérebb életközösség lesz jelen.
Emiatt a szántás nélküli földművelés gyakran alkalmaz takarónövényeket. Az ősszel nem hagyják parlagon a földet a következő tavaszi vetés előtt, hanem különböző növényeket (igénytől függően például retekféléket, borsót vagy fűféléket) is elvetnek, hogy segítsék a folyamatot. Ezzel az a cél, hogy lazítsák a talajt, tápanyagot gyűjtsenek a talajban és raktározzák azokat. Ráadásul a fotoszintézist (ami közben a növények oxigént állítanak elő, és szén-dioxidot kötnek le) is segítik ezzel. A technológia amiatt is fontos lehet, hogy növelje a kizsarolt földekből a levegőbe kerülő szén-dioxid lekötését. Ezzel pedig hozzájárul a klímaváltozás mérsékléséhez. Az ENSZ 2013-as becslése alapján a no till technológiának köszönhetően az USA-ban 241 millió tonnával kevesebb szén-dioxid került a légtérbe. Ez nagyjából 50 millió autó éves szennyezésével egyezik meg.
De hogyan változik a terméshozam?
Egy több egyetemi oktató által jegyzett nemzetközi tanulmány hatezernél is több megfigyelést összegzett, azt vizsgálva, hogy a szántás nélküli technológia milyen hozamokat produkál a hagyományos szántáshoz képest. A kutatók arra jutottak, hogy egy-két évvel a szántást nélkülöző technológia alkalmazása után minden terménynél csökkentek a hozamok az olajos magvakat és a gyapotot kivéve. Három-tíz éves távlatban viszont már hasonló eredményeket produkáltak, mint a hagyományos művelés, leszámítva a búzát és a kukoricát, amelyek viszont a magyar mezőgazdaság legfontosabb terményei. Arról, hogy mik a kukoricatermesztés aranyszabályai, itt számoltunk be korábban.
Magyarországnak viszont reményt jelenthet, hogy éppen a szárazabb éghajlatú, nem öntözött területeken teljesített legjobban a szántást nélkülöző módszer a hagyományos szántáshoz képest.
