Jóval nagyobb lesz a termésmennyiség, ha talajvizsgálati eredmények alapján tervezik a tápanyagkijuttatást. Többek között erről is beszél majd Császár Zsolt, a Timac AGRO Hungária Kft. vezető szaktanácsadója a Magro KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozaton. Előadásának címe: Talajközpontú tápanyagellátás kukoricában és búzában.
A Timac AGRO növénytermesztési üzletágának Somogy megyei szaktanácsadója több, mint 5000 hektáron segíti a tápanyag-utánpótlási döntéseknél a gazdákat. Előadásában a jelenleginél hatékonyabb, tudatos és talajközpontú tápanyagellátási technológiákról beszél majd. Őt kérdeztük arról, hogy miért érdemes használni a talajvizsgálati eredményeket.
Mi az, amit rosszul csináltak, vagy csinálnak a gazdálkodók a talajvizsgálatokkal kapcsolatban?
Sok gazdálkodó jelenleg csak a növény tápanyagigényéből indul ki. Kizárólag arra kíváncsiak, hogy mekkora a nitrogén-, a foszfor- és a káliumigény (NPK) egy adott termésszint eléréséhez. Sokszor, sajnos, nem veszik figyelembe a talajadottságokat, és a talajmintavételeket csak külső kényszerből, a törvényi előírásoknak való megfelelés miatt végzik el. A vizsgálati eredményeket pedig aztán nem használják a mindennapi munkájuk tervezésénél.
Pedig ha azokat elemzik, jobb terméseredményeket érhetnek el. Milyen megoldásokat javasol a gazdáknak, amivel növelhetik a hozamokat?
Az volt a gond a régi gyakorlattal, hogy a talajvizsgálatról a gazdák csak számokat kaptak. Foszfor 200, kálium 150 és sorolhatnám. Sokan pedig nem tudták értelmezni a kapott adatokat, így a fiók mélyére kerültek az anyagok. Egy modern, bárki számára könnyen értelmezhető, grafikonnal és szöveges elemzéssel kiegészített tábladiagnózis – amelyet mi is készítünk – mindennap használható a tápanyag kijuttatás tervezésénél és végrehajtásánál. Így a műtrágyázás tervezhetővé válik a gazda számára. Ilyen tudásbázissal pedig előbb-utóbb ledőlnek a régi szokások által felépített falak. A bővített mintavétel elemzésével ugyanakkor érdemes szakemberhez fordulni. A precíziós mintavétel pedig a talajfoltok lehatárolására kiváló, ami így még hatékonyabb műtrágya kijuttatást tesz lehetővé.
Miért fontos, hogy mit, mivel juttat ki a gazda?
A tápanyag-gazdálkodás tervezésénél egyre inkább figyelmet kapnak az antagonizmusok is, azaz hogy egyes hatóanyagok egymás hatását gyengítik. Felfedezték, hogy léteznek olyan elemek, amik gátolják egy másik felvételét. Ilyen ellentétpárok a kálium és a magnézium, valamint a foszfor és a cink.
Milyen rossz példát tapasztalt a szaktanácsadás során?
Ha túladagolják a műtrágyákat, az pénzkidobás. Például egy Somogy megyei termelő a kukorica alá folyamatosan, 7-8 éven keresztül 8-21-24-es műtrágyát szórt hektáronként. Erről aztán a talajmintavétel és az elemzés után kimutattuk, hogy teljesen felesleges, mert az adott talajban a foszfor és a kálium aránya kimagaslóan jó volt. Viszont az is kiderült, hogy a pH-ja elég alacsony volt. Így a javaslatunkra a gazda csökkentette a műtrágya-kijuttatást, helyette a Physiomax terméket használta a pH növelésére. A hektárköltség közel azonos maradt, de a termésmennyiség látványosan növekedett.
Tudjon meg még többet a talajközpontú tápanyagellátásról és hozzon ki többet a földjéből!
Ehhez jöjjön el a III. KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatra,
Kaposvárra 2018. december 13-án vagy Debrecenbe 2019. január 17-én,
ahol az agrárszakma kiváló eladói számolnak be a kukorica és a búza termesztéstechnológiai újdonságairól, és adnak tanácsokat a korszerűbb és hatékonyabb termesztéshez.
További információ és regisztráció a rendezvényre a konferencia hivatalos oldalán:
https://www.magro.hu/konferencia/
