Készüljön fel, és védekezzen a rezisztens fenyércirok ellen!

A világ 10 legveszélyesebb gyomfaja közé tartozó fenyércirok (Sorghum halepense) egyre nagyobb területen károsít Magyarországon is. A fenyércirok elsősorban a kukorica jellemző gyomnövénye, sűrű térállású kultúrákban, mint a kalászos gabonafélék és a repce, kevesebb életteret kap, viszont azok tarlóin könnyen tömegesen felszaporodhat. Még nagyobb gondot okot a növényvédő szerekre rezisztens fenyércirok.

Az Agro Napló anyagát szemléztük. Eszerint egyetlen növény magprodukciója akár a 80 ezer szemet is elérheti. A magról kelő egyedek elleni védekezéshez önmagában egy pre- vagy korai posztemergens kezelés nem elegendő, mert a csírázás májustól szeptemberig is elhúzódik. A magról kelők néhány hét alatt elérnek a gyökérváltáshoz, és a kialakuló rizómák naponta akár 30-90 cm-t is fejlődhetnek. A rizómák legnagyobb aktivitása augusztusra, szeptemberre tehető, amit érdemes figyelembe venni a kémiai gyomirtások időzítésénél.

A rezisztens fenyércirok megkeserítheti a szántóföldi gazdálkodók életét - képünk illusztráció
A rezisztens fenyércirok megkeserítheti a szántóföldi gazdálkodók életét – képünk illusztráció
Erőszakosan terjed a fenyércirok

A fenyércirok agresszív terjedését kiváló alkalmazkodó- és szaporodóképességén kívül a rizómák által termelt csírázás- és növekedésgátló anyagok allelopatikus hatása is segíti. A fenyércirok elleni védekezést az utóbbi években igencsak megnehezítette a populációkban egyre gyakrabban előforduló herbicidrezisztencia és herbicidtolerancia is. Az ország legfertőzöttebb területein már igazolt a speciális egyszikűirtó szulfonil-karbamidokkal szemben ellenálló fenyércirok jelenléte, habár tényleges elterjedésükről eddig kevés információ áll rendelkezésre.

A gyomirtószer-rezisztencia kialakulását olyan technológiai hibák okozták, mint a korábban szinte általános kukorica-monokultúra, mely gyakran minimális talajműveléssel és egyoldalú, alacsony dózisú posztemergens herbicidhasználattal járt együtt. Csökkent érzékenység esetén a szulfonil-karbamidok további, évente többszöri és többszörös dózisban történő alkalmazása elősegítette az ellenálló egyedek kiszelektálódását, ami mára már Európa több nagy kukoricatermesztő országában okoz jelentős károkat – írja a cikk.

A gyomirtás lépései és technológiája

A fenyércirok olyan telepeket, gyomfoltokat alkot, amelyek még jól megválasztott készítménnyel sem irthatók ki egy menetben. Csak többéves, céltudatos, hatékony munkával vehetjük fel ellenük a küzdelmet. A gyomirtásnál a vegyszeres védekezést a gondos talajműveléssel és az őszi, tavaszi kultúrák vetésváltásával együtt kell folytatni. Különösen igaz ez abban az esetben, ha a rezisztens biotípus is megjelent a táblákon.

A rezisztencia kialakulásának elkerülése érdekében fontos lenne, hogy kukoricában csak azokon a területeken használjunk szulfonil-karbamidokat, ahol valóban jelen vannak olyan gyomfajok, melyek e hatóanyagcsoport nélkül nem gyéríthetők megfelelő eredménnyel.

A speciális egyszikűirtók másik csoportja, az ACCáz-gátló hatásmechanizmusú herbicidek szintén hatékonyan irtják a fenyércirkot, sőt, még annak szulfonil-karbamid-rezisztens biotípusait is. Ebbe a hatóanyagcsoportba tartozik a cikloxidim is, melyet ellenálló kukoricahibridekben is alkalmazható. Ez a technológia azonban magában rejti a speciális egyszikűirtók egyoldalú használatának kockázatát, mivel a kétszikű kultúrákban is ilyen típusú szerekkel védekezhetünk a fenyércirok ellen. Az ilyen egyoldalú gyomirtószer-használat az ACCáz-gátlókkal szemben kialakuló rezisztenciát is okozhatja. Az Egyesült Államokban, Argentínában és Olaszországban már beszámoltak a „fop” és „dim” hatóanyagokkal szemben ellenálló fenyércirok-populációk megjelenéséről.

 

Az évelő gyomfajok, így a fenyércirok is, a tavaszi gyomirtások során nagy költségekkel és csak részleges hatásfokkal irthatók.

Hatékonyabb védekezés a korán lekerülő kultúrák – őszi kalászosok, repce, borsó, zab – tarlóinak kezelése. A permetezés előtt sekélyen meg kell tárcsázni a tarlót, ezzel kihajtásra serkentve a gyomokat. A fenyércirok a legintenzívebben nyár végén növekszik, ezért az ilyenkor kijuttatott gyomirtó szereket könnyen felveszi és a rizómákba is leszállítja. A totális hatású gyomirtó szerek, elsősorban a glifozát vagy a hormonrendszerre ható készítmények használatával a tarlón szinte egyedüli lehetőség nyílik a kultúrákban gyakran nehezen irtható évelő gyomok föld alatti szaporítóképleteinek elpusztítására.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Július 1-től bírságot ér a parlagfű! A parlagfű nagyon sok ember életét keseríti meg, emellett nem kis terhet ró az egészségügyre sem. Évek óta szervezett keretek között igyekeznek vissza...
Magyarok is részt vesznek a nemzetközi parlagfű-ku... Nemzetközi kutatási program indult a sokaknak egészségügyi panaszt okozó, a szántóföldi növénytermesztésben nagy károkat előidéző gyom, a parlagfű job...
Hatékony védekezés a parlagfű ellen A parlagfű elleni  hatékony védekezéshez legalább háromszori kaszálás szükséges. Az első kaszálás ideje már el is érkezett, célszerű azt ezen a héten ...
Vetik a kukoricát – de mi lesz a gyomokkal?! Nagyon jól haladnak a kukoricavetési munkálatok hazánkban – legalábbis az ország egyes területein biztosan. A vetést követően azonban (de még azt mege...
Mit kezdjünk a napraforgógyilkos Mezei acattal? A szántóföldeken tevékenykedő napraforgós és kukoricás gazdák biztosan ismerik ezt a gyomnövényt. A Mezei acat (Cirsium arvense) az egyik legnagyobb v...
Parlagfű – közeleg a második kaszálás ideje!... Egyre több az allergiás beteg, közülük a legtöbben épp a parlagfűre allergiásak. Ez az egyik oka annak, hogy jogszabály kötelezi a földtulajdonosokat ...