Komoly terméskiesést okoz a magnéziumhiány a kalászosokban. Hatására először a levelekben lassul le a növények életéhez nélkülözhetetlen fotoszintézis, mivel nincs, ami elszállítsa a megtermelt szénhidrátokat. Cikkünkből kiderül, hogy mi a talajon és levélen keresztüli magnéziumkezelés hatása a növény növekedésére, a búzaszemek méretére és a búza csírázására.
A kevesebb felvett szénhidrát következtében a tápanyagfelvétel és a növekedés is lelassul. A színbeli elváltozás, azaz a szemmel látható sárgulás csak ezt követően, nagyjából 2 héttel a hiány beállta után mutatkozik először. Erre könnyen rá lehetne mondani, hogy az aszály miatt van, mert aszályos időben a növény nem tud tápanyagot felvenni a talajból, csak vízben oldott formában. A növény annyira igényli a magnéziumot, hogy ha nem kap eleget, akkor elkezdi lebontani a saját klorofillját. Ha lebomlik a fotoszintézis helyszínéül szolgáló klorofill, akkor jóval kisebb termést tudunk csak realizálni. Érdekes és fontos témáról szól Dr. Zsom Eszter szaktanácsadó cikke az Agrárágazat weboldalán.
A magnézium nemcsak a klorofill építőelemeként, hanem a tápelemek és a megtermelt szénhidrátok levelekből történő elszállításához is nélkülözhetetlen.
Jellemzően a magnéziumnak a klorofillban csak 10 százaléka található meg. A többi számtalan más folyamatban vesz részt, például több mint 100 enzim aktivátora, továbbá szállítóként működik a talajból felvett foszfor esetében. Ezen kívül elszállítja a levelekből a megtermelt szénhidrátokat kezdetekben a növekedés helyére, majd később a gabonaszemekbe is.
Kisebb ezerszemtömeg jön létre a magnéziumhiány miatt
Ha nem jut a növény elegendő magnéziumhoz, akkor a szemek sem tudnak jól telítődni, és kisebb termés lesz az eredmény. Ceylan és munkatársai beható kísérleteket végeztek búzában arra vonatkozóan, hogy magnéziumtrágyázással milyen mértékben lehet növelni a búza ezerszemtömegét.
A szerző információi szerint Ceylan és társai ekkor mutatták be először a világon a magnéziumnak a magvak csírázására gyakorolt hatását. 2016. elején megjelent tanulmányukban azt is leírják, hogy ez megmagyarázza a magnéziumhiány és a búzaszemek méretének összefüggését. Egy korábbi tanulmányukban pontosan leírják, hogy az ATP koncentrációjának és a magvak csírázási erélye között milyen összefüggés van: mivel az ATP szintéziséhez magnézium szükséges, a magvak alacsony magnéziumszintje esetén a folyamat sérül és lassabb lesz a csírázás is. A megfelelő magnézium-ellátás a csírázó magvak növekedésében is fontos szerepet tölt be; a levél- és gyökérnövekedés megindulásához is a magvakból a szacharózt kell eljuttatni a levélkébe és a gyököcskébe. A később, növekedési szakaszban pedig a már a növény által megtermelt szénhidrátokat kell a magvakba elvinni, ezzel is befolyásolva későbbi méretüket és telítődésüket. Ha nem áll elegendő rendelkezésre, az gátolja a szép nagy szemek kialakulását és telítődését, vagyis az ezerszemtömeget.
Sőt, a kalászonkénti szemek számát is. Az egész történetben az a csalóka, hogy a rejtett (látens) magnéziumhiány egészen a szemek telítődéséig felderítetlen maradhat. Emiatt a megelőzésképpen végzett levélen keresztüli keserűsós permetezéssel történő beavatkozás segíthet. A legjobb megoldásnak azt tartják, ha már a kezdeti növekedéskor sikerül a növényt magnéziumhoz juttatni, és így szép nagy gyökérzetet képes kinevelni. Ez csak akkor lehetséges, ha a talajon keresztül is kap magnéziumot, erre pedig kiváló megoldás a talajon keresztüli kiezerites táplálás. Ezt a kalászosok esetében tavasszal fejtrágya formájában felfrissíthetjük, és az aszályos időszakot átvészelendő, levélen keresztüli keserűsós permetezéssel még beavatkozhatunk, mellyel a zászlós levelet tudjuk tovább zölden tartani. Ezalatt pedig a szemek jobban telítődnek, vagyis minden bizonnyal az ezerszemtömeg is nagyobb lesz.
