A francia titok: sokat tanulhatunk a direktvetés helyes alkalmazásáról

Több francia gazdaságban már több, mint 10 éve alkalmazzák a direktvetés módszerét. Két kelet-francia gazdaság példája mutatja meg, hogy néz ki a forgatás nélküli művelésre alapozott vetésforgó a gyakorlatban. Minden egyes kultúra direktvetéssel került a talajba, egyedül a cukorrépánál történt meg a sorok előzetes, 4-5 cm-es mélységben történő meghúzása.

Az igazság fontos része, hogy a francia éghajlaton általában kevesebb gond van a rovarokkal és több a gombákkal, illetve a meztelen csigákkal, mint hazánkban. Mindez a csapadékosabb klímának köszönhető. Ugyanez az oka annak is, hogy júliusban is sikeresen el tudnak vetni egy talajtakaró növényt. Ősszel és kora tavasszal pedig a tápanyag-kimosódás miatt van szükségük a földfelszín védelmére. Az eltérések ellenére van néhány használható ötletük – írta meg az Agrárszektor cikke.

Eredményes a direktvetés a franciáknál, a tapasztalatokból tanulhatnak a magyar gazdák is
Eredményes a direktvetés a franciáknál, a tapasztalatokból tanulhatnak a magyar gazdák is

Az első gazdaságban (Champagne) a vetésforgó a következőképpen alakult 11 év távlatában. A rotáció a cukorrépával kezdődik. Annak korai betakarítása után még október végén az őszi borsóra kerül a sor, amit együtt vetnek az őszi búzával. Mindezt azért, hogy a talajt megfelelően takarják. A vegetáció akadályozza a gyomosodást, kedvezőbb lesz a mikroklíma és kisebb lesz a borsót érő fagyhatás. Tél végén a búzát egy egyszikűirtóval viszik ki a táblából, és csak a borsó marad.

A második év végén a repce váltja a borsót (kihasználva a talajban felhalmozódott nitrogént, illetve a kevés növényi maradványt). A repcét tavaszi lóbabbal, takarmányborsóval társítják – ezek a tél alatt maguktól elfagynak, és a talajfelszínen gyomosodást gátló mulcsot képeznek.

A repce betakarítása után az árvakelésére a lóbabot azonnal rávetik. Így ősszel a búzát gyakorlatilag egy gyommentes és nitrogénnel gazdagított talaj várja. A búza után tavasszal sörárpa következik, a két kalászos között pedig ismét egy magától elfagyó, pillangósokból álló keveréket vetnek. Tavasszal a sörárpa ebbe a szerves anyaggal dúsított földbe kerül bele. Betakarítását egy keresztesvirágú (mustár, olajretek) másodvetés követi, amit a tél előtt zúznak le.

A következő tavasszal ismét a cukorrépa következik. Az októberi betakarítást követően a jó állapotú, megbolygatott földbe egy gyors eldolgozást követően még a hónap végéig el tudnak vetni egy kései búzafajtát. A búzát a nyáron ismét talajtakaró másodvetés követi, majd ezután a nyolcadik évben a tavaszi borsóval folytatódik és megismétlődik a 2-5. évig alkalmazott rotáció.

Francia példa homokos talajon

Egy másik, rossz talajadottságokkal (homokos földek) rendelkező gazdaságban az egyes kultúrák 7 éves rotációban követik egymást. Itt három fontos szabályt tartanak be a termelés során:

  1. A talaj állandó takarása (a fő kultúra után másodvetés, vagy mulcshagyás).
  2. A talajművelés elhagyása (már a 8-10 cm es műveléssel is megbolygatjuk a talaj életet és a kapillárisokat, ami akadályozza a víz közlekedését mindkét irányba).
  3. A rotáció elnyújtása (hétéves vetésforgó).

 

Vetésforgó:
  • Repce pillangósokkal társítva
  • Őszi árpa
  • Lóbab másodvetésben
  • Őszi búza
  • Zab vagy zabos bükköny
  • Borsó vagy lóbab
  • Főként pillangósból álló talajtakaró másodvetés (pl. takarmányborsó, herekeverék, lóbab)
  • Őszi búza
  • Főként pillangósból álló talajtakaró másodvetés
  • Kukorica
  • Tavaszi árpa
Az alkalmazott technológiák előnyei:
  • – Állandó talajtakarás, ami gátolja a gyomosodást és a talajt szerves anyaggal dúsítja.
  • – A takarás védi a talajfelszínt az eróziótól és télen kedvezőbb mikroklímát teremt.
  • – Javul a talajszerkezet, a sértetlen kapillárisok jobban elvezetik a vizet, a talajélet pedig gazdagodik.
  • – Csökken a vonóerőigény, éves szinten hektáronként közel 32 liter gázolaj takarítható meg.
  • – Kevesebb műtrágya, továbbá egy jó vetésforgó a rovarkártételt is csökkenteni tudja.
Az alkalmazott technológiák hátrányai:
  • – Öt-hat év szükséges ahhoz, hogy beálljon a biológiai egyensúly. Eleinte az is megtörténik, hogy az adott kultúrát újra kell vetni.
  • – A rágcsálók felszaporodhatnak az állandóan borított talajfelszín miatt. A ragadozó madarak és a rókák akkor gyérítik őket hatékonyan, ha a táblákat mezővédő erdősáv határolja.
  • – A barázdában összegyűlt tarlómaradvány akadályozza a csírázást, ezért a tárcsás csoroszlyák előtt a barázdát szárterelőkkel kell szabaddá tenni. A borsószalmát csak a bordázott vágótárcsák tudják felaprítani, de harmatos reggeleken a vonódott szalmával ezek is nehezen bírnak el.
Share Button

Kapcsolódó cikkek

5 jó tanács, mit és hogyan ültessen Új, még nem próbált növényt termesztene, vagy most vágna bele először a zöldségtermesztésbe? Olvassa el, mi az az 5 tanács, amelyeket mindenképpen érd...
Próbálja ki legújabb szolgáltatásunkat, a Démétér ... Egy új növény beiktatása a vetésforgóba vagy köztesnövények használata sok fejtörést okozhat a gazdáknak. Mit mivel párosítsunk, hogy az a legmegfelel...
Repce nélkül nincsen modern vetésforgó A növénytermesztés - minden precíziós eszköz ellenére - néha az „orosz rulettre” hasonlít, köszönhetően a globális felmelegedésnek és a hatásainak. El...
Pofozkodtak is a kínai földvásárlások ellen tiltak... Nekimentek a kínai földtulajdonosoknak a dühös francia földművesek, mert úgy gondolják, hogy az ázsiaiak csak spekulációs célok miatt vettek meg 2600 ...
Változás a rendeletben: ezeket nem vetheti egymás ... Változtatások történtek a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) előírásaiban: pontosításokat fogalmaztak meg a vetésváltás szabályaira von...
A direktvetés csodát tehet 2018. november 22-én „Talajmegújító mezőgazdaság” címmel tartott rendezvényt a NAK Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete Miskolcon. A rendezvényen si...