Mi a közös a napelemben és a növényben? Hasonló elven működnek: mindkettő olyan rendszer, ami energiává alakítja át a napfényt. De zavarja-e a napelem a szántóföldi gazdálkodást? Összeveszhetnek-e a napelem telepítői és a gazdák azon, hogy termőterületet foglalnak el a napelemek?
Össze, de nem biztos, hogy a napelem telepítése miatt. A témát a Vadalarm oldala írta meg, ebből szemléztünk. A cikk szerint jelenleg a Föld szárazföldi területeinek nagyjából 40 százalékát használja az emberiség növénytermesztésre. Ez 49 millió négyzetkilométert jelent, ami Magyarország teljes mai területének 527-szerese. Egy 2015-ös adat szerint a világ teljes energiafogyasztása 168519 TWh, ebből a hazánké 222 TWh.
A Napból a Földre körülbelül 1,3 kW teljesítmény érkezik négyzetméterenként. Ha azzal számolunk, hogy naponta csak 8 órát süt a Nap, az 365 nappal felszorozva 3796 kWh értéket ad ki négyzetméterenként. Ebből már kiszámolható, hogy az összes energiafogyasztásunkhoz 44 ezer négyzetkilométeren kellene a napfény energiáját összegyűjteni. Persze ez technikailag egyelőre lehetetlen. Ezért ezt 5-tel megszorozva azt kapjuk, hogy nagyjából 220 ezer négyzetkilométert kellene lefedni a bolygón napelemmel ahhoz, hogy ebből fedezzük az összes energiaszükségletünket. Ez a Föld felszínének 0,35 százaléka.
A Föld szárazföldi területeinek 40 százalékát borítják mezőgazdasági haszonnövények, addig napelemekkel elég lenne a szárazföld 0,35 százalékát beborítani ahhoz, hogy minden energiafogyasztásunkat fedezzük.
Hazánk teljes ellátásához elég lenne egy 290 négyzetkilométeres naperőmű, ami nagyjából akkora, mint Mezőtúr közigazgatási területe. Szóval nem kell félni attól, hogy a napelemek elfoglalják a búzatáblák helyét – írja a Vadalarm.
Miért jó a napenergia?
Mert egy egyszeri beruházás után teljesen ingyenes, és soha nem fogy el. Ezek azok a tényezők, amiknek közvetlenül örülhetnek azok az emberek, akik megújuló energiát használnak. Ezen túl vannak további pozitív hatásai is a napenergia használatának, például az, hogy kíméli a környezetet.
Napelemek a mezőgazdaságban
Azonban néha elkerülhetetlen, hogy közvetlenül a mezőgazdasági terület mellé helyezzenek ki napelemet. A leggyakoribb ilyen példa a villanypásztor, de egyre terjed a napelemes szivattyú üzemeltetése is. Ilyen helyeken a napelemek nélkül a hálózati áram kiépítése vagy az akkumulátor cipelése maradna. Németországban pedig már tesztelnek olyan félig átlátszó napelemeket, melyek alatt még a búza is megnő.
